8 ok amiért nem tetszik Zürich (Nashville után)

2 fontos lakehelyváltás volt életemben: vidékről Budapestre, onnan Nashville-be. Emlékeim szerint az előző kettőt sokkal pozitívabban éltem meg már legelejétől.

Ha megkérdeztek volna fél éve, hogy melyik európai országban szeretnék élni, akkor rávágtam volna, hogy Hollandia vagy Svájc.

Kimondom: előzetes elvárásaimhoz képest eddig csalódás Zürich.

1. Időjárás: sötét, hideg

Ha nem lenne itthon trutyi az internetkapcsolat, akkor idetennék egy grafikont a hőmérsékleti görbékről és egy statisztikát a napsütéses órák számáról.

Nashville Marokkóval van egy szélességi körön, hat éve nem láttam telet. Az itteni ősz, tél, sötét, hideg -> depi.

Könnyezve fogok visszagondolni a medencénkre is.

2. Árak

Röviden: picsa drága minden. (Ez főleg európai sajátosság, de svájc még a környező országokhoz képest is drágább.) Egy nagyjából ugyanakkora lakásért, amekkorát odaát béreltünk majdnem 3x annyit fizetek. Minden jóval drágább: kaja, ruha, háztartási eszköz. Akár az is lehet, hogy minden jobb minőségű (és nem ahogy gyanítom, ugyanaz a kínai szar), de nem annyira, hogy ennyivel drágább legyen. A fizum több, de nem arányosan. Eredmény: sokkal jobban a fogunkhoz kell verni a garast, ami visszalépésnek érződik. (Kivéve a Mao-ra utazást, kb ötödannyi és egy négytagú családnál már jelentős tétel tud lenni.)

3. Épületek: lakótelephangulat

Kimondom: Zürich a legbelső belvárost kivéve nekem rusnya, ha finomabban akarok fogalmazni, akkor pedig: nem szép. (Igaz NY sem.) Pontosítok: Nashville nem-gettó környékein sokkal szebbek voltak az épületek. Kinézek a négyezer frankos havi bérletű átmeneti lakásom ablakán és úgy érzem magam, mint egy BAZ-megyei (nem panel) lakótelepen a 80-as években.

Ha melléteszem még a graffitit is, akkor tisztára putri (amíg meg nem szokom). Kb. mint egy vidéki magyar város, csak sokkal jobb állapotú és tisztább.

4. Nyelv, beilleszkedés

Nem gondoltam, hogy ennyire rossz a helyzet. A helyi ún. "sváci német", vagy még pontosabban "zürichi német" érthetetlen még a német anyanyelvűek számára is. A bennszülöttek át tudnak ugyan kapcsolni Hochdeutschba, de még akkor is lesznek megértési nehézségek (beszélőtől függően), plusz alig kisebb eséllyel át tudnak kapcsolni angolra is -- legalábbis itt, a városban. Osztrák kollégám pl. egy kukkot nem értett a svájci szomszédaiból, első beszélgetésük alkalmával, pedig ők -- legalábbis saját tudomásuk szerint -- Hochdeutschot beszéltek. A svájciaknak németül és angolul beszélni is extra energia és emiatt ritkán fogják megcsinálni pár külföldi kedvéért (legalábbis nem olyan szívesen mint pl. É-Európában). Eredmény: a külföldiek viszonylag tűrhetően elevickélnek angollal vagy Hochdeutsch-csal, de pár százalék veszi csak a fáradtságot, hogy egy néhány millió(?) beszélővel rendelkező, a világ más részein teljességgel használhatatlan, effektíve helyesírás nélküli nyelv elsajátításába energiát öljön. A 4 éve svájcban élő, kizárólag angolul beszélő brit kolléga szerint kb. olyan lenne az itteni nyelvet megtanulni, mintha egy külföldi nekiállna walesiül tanulni Walesben. Annyit tud németül, hogy "nein".

Mindez azt jelenti, hogy a külföldiek nagyon ritkán integrálódnak teljességgel a helyiekkel az óriási energiaigény miatt. Az mindenkit villámgyorsan asszimiláló USA után ez rendkívül erős kontraszt.

Személyes problémám még, hogy nagyon kevés angol anyanyelvi beszélő van körülöttem így sajnos mindenképpen leromlik majd az angoltudásom.

5. Dohányzás

Jóval több dohányossal találkozom mint Amerikában (pl. a bevásárlóközpont étterménél az egész emeletet összefüstölik). Persze valószínűleg nincs olyan sok mint Magyarországon, de így is balkáni hangulatot kölcsönöz a helynek. (Láttam a jövőt New Yorkban, ahol még a bárokban sem lehet dohányozni.)

6. Mosógép

Erről írtam már és fogok is még. Közös mosókonyha órarend szerint kiosztva a lakók között. Nagy szívás.

7. Szolgáltatások

Elsőként az internetes dolgok hiányoztak, Hulu, Pandora nem megy, az itteni (pontosabban németországi) Amazon drágább (naná) és nem olyan jó a kínálat. A külföldről rendelt dolgokkal van valami extra vámkezelős szopacs, de ezt nem volt még időm kitapasztalni.

Eddig a bank szolgáltatást láttam közelebbről, de ez a Nashville-ben megszokotthoz képest drágább és gagyibb, pl. a debit-számlánkhoz nem jár dombornyomott VISA kártya, a hitelkártya még 10 nap után sem érkezett meg és mindenféle költséget felszámolnak, ami odaát ingyen volt, pl. a második hitelkártya az Asszonynak stb.

8. Autós közlekedés

Ha valami, akkor a közlekedés az, ami 100x jobb it, mint odaát. Eleve nem nagyok a távolságok, jó a lefedettség és tényleg percre pontosan jár minden. A Google Maps nagyszerűen megtervezi az útvonalakat átszálásokkal stb.

Deazonbanviszont az autózás nagyobb szopás. Akárcsak máshol Európában, itt is jóval drágább autót venni és fenntartani (hogy pontosan mennyivel azt még nem látom) mint az USA-ban. Az utcák, sávok szűkek, a többi vezető türelmetlen és közel lehetetlen parkolni. Odaát könnyű volt megszokni, hogy minden bolthoz és szolgáltatáshoz tágas ingyen parkoló tartozik.

Konklúzió

Európa többi részeiből valószínűleg más idejönni: az időjárás, az árak, a szolgáltatások nem vagy nem sokkal rosszabbak. Ha Zuglóból költöztünk volna ide annak idején, akkor földi mennyországnak érezném. De pl. Kaliforniából csak akkor jönnék ide, ha kitoloncolnak. (Ami nem áll messze a valóságtól, haha.)

Még csak két hete vagyok itt, valószínűleg nem volt alkalmam látni az itteni élet összes előnyét. Az Asszony szerint a gyereknek jobb lesz az iskola, nekem jobb a munkahely, közelebb vagyunk a nagyszülőkhöz.

Úgyhogy majd igyekszem megszokni és nem gondolni a cégen belüli transzfer vagy a zöldkártyalottó lehetőségére. Ebben segít az USA aktuális pénzügyi összeomlása is. ;)