JMemorize - szógyakorláshoz (Leitner - módszer)
Harmadikos voltam, amikor a napköziben kis papírcetlikkel kezdtük el gyakorolni az angol szavakat. A tanárnéni szónyelveknek hívta őket, egyik oldalon angol nyelven, másik oldalon magyarul voltak leírva a szavak és konkrétan beleraktuk őket egy kis szütyőbe, ami olyan volt mint az uzsonnászsákunk.
A módszer pofonegyszerű: kihúzok egy véletlen szót, ha tudom, mi van a hátoldalán, akkor kiveszem, ha nem tudom, akkor megpróbálom megjegyezni és visszateszem.
Szókincsépítésre, évszámok, egyéb dolgok biflázására nagyon jó módszer. Angolul flashcard-nak hívják az ilyet és rengeteg program, sőt közösségi site is van, ami erre épül. Mindegyik kezem ügyébe kerülőt kipróbáltam és egyik sem volt jó. A leggyakoribb hiba, amit elkövetnek, hogy kötelezővé teszik, hogy az ember bepötyögje a megoldást, ami rendkívüli módon lelassítja a tanulási folyamatot (főleg ha mondjuk idegen nyelven kéne gépelni, ahol nem ismerjük a billentyűzetkiosztást).
Végül megtaláltam az egyetlen kézreálló szoftvert, a Java-alapú jMemorize-ot. Ez a Leitner-módszert követi, aminek a lényege az, hogy több, sorszámozott kártyapaklit tartunk fenn és minden alkalommal, mikor sikeresen tudtunk egy megoldást, akkor a hozzá tartozó kártyát egyre nagyobb sorszámú pakliba rakjuk. Ha egy, a k-ik pakliban lévő kártyán lévő választ tudjuk, akkor áttesszük a k+1-ik pakliba, ha nem tudjuk, akkor visszakerül az elsőbe. A nagyobb sorszámúakat tudjuk a legjobban, ezeket elég ritkábban elővenni.
Akárcsak nekem annak idején, angol és magyartudással neki is az egyik legnagyobb kihívás a névelők memorizálása. Ez a német nyelv legnagyobb rákfenéje az agyhalál szórend mellett.
Blog feed
