2008. június 30.

Kezünkben a sorsunk (egy darabja)





Ritkán adatik meg, hogy tökéletes korreláció legyen a saját egyéni teljesítmény és a végleges siker között. Dolgozunk keményen aztán mégsem érjük el a célt, mert kifogunk egy ratyi feladatot, vagy morcos vizsgáztatót a felvételin, nyelvvizsgán vagy állásinterjún, esetleg a munkahelyen megszüntetik a részlegünket az igazgatóváltáskor, leállítják a projektünket, amibe hónapokat, éveket áldoztunk a fiatalságunkból stb. Visszatekintve konstatáljuk, hogy kár volt izzadni, hajtás helyett akár Aknakeresőzhettünk is volna az utóbbi pár hónapban, most ugyanott lennénk.



Ha az ilyen gyomrosok és a sikerélmények közti arány nagyon leromlik, akkor az emberen eluralkodhat egyfajta tehetetlenség/hiábavalóság érzés: nem számít, hogy én mit csinálok, hiába tekerem a pedált ezerrel. Könnyen cinikusak és demotiváltak leszünk, ami aztán könnyen rányomja a bélyegét nemcsak az adott projekthez való hozzáállásunkra, de az általános közérzetünkre is.



Mikor magamon veszem észre ezt a dolgot, akkor kitalálok egy kis személyes mini-projektet, ahol a játékszabályok tökéletesen ismertek és a siker csakis rajtam múlik. A fogyókúra pl. ilyen.








ui: Most már vicces visszaemlékezni, hogy tinédzserkoromban hosszú ideig akartam írni erről az érzésről egy novellát, amiben egy fiú hajt egy lányért és nagy dráma/küzdés van, meg minden és a vége az, hogy az egész várost fiúval/lánnyal, mellékszereplőkkel együtt elpusztítja egy atombomba az utolsó oldalon. :)




ui2: Az megvan, hogy a Hope is Emo-ban az ajakpiercingje néha máshol van a vágások után?





4 megjegyzés:

  1. zsoltibá'6/30/2008 6:46 du.

    egy másik lehetőség:
    ctrl+alt+del

    VálaszTörlés
  2. Szerintem ez az erzes csak akkor fordul elo, amikor az elet egy terulete tul fontossa valik.

    Pl. ha rengeteg energiat olsz a munkadba, ejjel-nappal azon dolgozol, akkor nyilvan megvisel ha nem ugy alakul ahogy tervezted.

    Nekem az a tapasztalatom, hogy ha az eleted kulonbozo teruletei (munka, hobbi, csalad, stb.) nagyjabol egyensulyban vannak, akkor az egyik terulet kudarca nem nyomja ra annyira a belyeget az ember hangulatara.

    VálaszTörlés
  3. Ez meg semmikeppen nem lehet igaz: "hogy kár volt izzadni, hajtás helyett akár Aknakeresőzhettünk is volna az utóbbi pár hónapban, most ugyanott lennénk."

    Ugyanott biztos nem leszel, mert vmit csak tanultal a dologgal, tapasztaltabb lettel, emberekkel talalkoztal, valtoztal, stb...

    Pl. nekem a pekingi vegyesvallalatos 1 evem, asszem minden szempontbol tokeletes kudarc volt, viszont az ottani elmenyek hatasara kezdtem sajat vallalkozasba Zhuhai-ban.

    VálaszTörlés
  4. az atombombás kanyar zseniális :)

    VálaszTörlés