2009. március 11.

A létező demokrácia mint döntéshozatali módszer

Folytatnám is akkor a konyhafilozófiai sorozatomat.

A pénzen kívül van egy másik dolog amivel kapcsolatban szerintem őszintébbnek kellene lennünk önmagunkkal és ez a létező demokrácia, mint döntéshozatali folyamat.

A Wikipédiás közösségben töltött időben ábrándultam ki végképp a szavazás intézményéből. Képzeljük el, hogy valamilyen szervezet (cég, nonprofit, ország, emberiség) tagjai vagyunk és több fontos kérdésben kell súlyos döntéseket hoznunk. Dobhatunk kockával, kijelölhetünk egy teljhatalmú vezért, aki a legfontosabb kérdésben egyszemélyben dönt, csinálhatunk egy vezetői tanácsot, megkérdezhetjük a szervezet összes tagját vagy kombinálhatjuk ezeket.

Melyik módszer eredményezi a legjobb minőségű döntéseket?

Megkérdezzük a létező demokrácia gépet, hogy ki legyen az amerikai elnök 2001-től. Kidobja, hogy George Walker Bush. Elégedettek vagyunk-e a géppel? Jó minőségű döntést hozott? (És 4 évvel később?) És ha gázáremelésről, büntetésvégrehajtásról, védővámokról, EU bővítésről kérdeznénk?

Én azt állítom, hogy a Létező Demokrácia Gép fos döntéseket hoz, de mindenképpen rosszabbakat, mint egy jól képzett és fizetett vezérigazgató. Ha nem így lenne, akkor a Pepsi kóla már rég üzembehelyezett volna egy ilyen Döntéshozó Gépet és elsöpörte volna a konkurenciát. A hadseregek sem használnak ilyen gépeket, pedig háborúban aztán nagyon fontos a döntések (és döntéshozók) minősége.

Csak 1 kiragadott példa arra, hogyan működik ez a Gép. Az USA-ban a kongresszus munkájával elégedettek aránya évek óta majdnem mindig 50% alatt van (most 31%). Ennek ellenére a képviselőket több mint 90%-ban újraválasztják. (Ezt elvileg lehetne éles területi ellentétekkel magyarázni, de nem erről van szó.)

Mégis miért használjuk ennek ellenére a Létező Demokrácia Gépet?

Azért mert "a népet" sokkal nehezebb az embereknek úgy gyűlölni, mint egy konkrét személyt, aki megtestesíti minden keservüket. A rossz döntést hozó "népből", "a választókból" sokkal nehezebb bűnbakot csinálni így a lakosság könnyebben fogja elviselni a meghozott döntés következményeit.

Tehát potenciálisan rossz minőségű döntést fognak hozni, ám az eredménnyel a résztvevők sokkal elégedettebbek lesznek. Kevesebb lázongás, hőbörgés, bűnbakképzés, irányított gyűlölet -> rosszabbul vezetett, de stabilabb társadalom.

A Létező Demokrácia Gép ismérvei a kicsi RAM (rövid memória), érzelmi és személyközpontú politizálás és ami a legfontosabb, a tájékozatlan szavazók.

Házi feladat: képzeljük el, hogy az összes jövőbeli poltikai választáson és népszavazáson csak akkor fogadjuk el a szavazatokat, ha ahhoz nyelvtanilag értelmes 2 mondatos indoklást sikerült fűzni. Ezeket egy feltöltjük egy központi szerverre és mindenki számára elérhetővé tesszük, akárcsak a választási számadatokat (név nélkül).

  • "Azért tartom az ország vezetésére legalkalmasabbnak X elnököt / Y pártot, mert..."
  • "Azért tartom Z képviselőt a legalkalmasabbnak arra, hogy érdekeimet a városházán / országgyűlésben / Európai Parlamentben képviselje, mert..."
  • "Azért tartom jó ötletnek a tandíj / kettős állampolgárság / vizitdíj / 13. illetve 14. havi nyugdíj eltörlését / bevezetését mert..."
Milyen kategóriába esne az indoklások többsége (feltéve, hogy őszinték és nem mindenki egy betanított sablonszöveget ír)? Válaszát indokolja. :)

7 megjegyzés:

  1. Az egyik kritikus a Muppet showbol3/11/2009 10:41 de.

    * "Azért tartom az ország vezetésére legalkalmasabbnak X elnököt / Y pártot, mert..."
    ... a masik maga az ordog!
    * "Azért tartom jó ötletnek a tandíj / kettős állampolgárság / vizitdíj / 13. illetve 14. havi nyugdíj eltörlését / bevezetését mert..."
    ... mert van/nincs olyan csaladtagom, kozeli ismerosom, akinek kedvez, inkabb ok kapjak mint a tolvaj politikusok vagy a ciganyok/inkabb lelegeztetogepre koltsek

    Ettol nem lennenk sokkal okosabbak...

    Ja, indokolni is kell:
    mert en is max ilyet tudnek irni a tarsadalmi dontesek nagy reszehez, a tobbi ember meg nalam is butabb :-)

    VálaszTörlés
  2. A deliberatív poll egy jópofa kezdeményezés ezen a téren; lényegében azt próbálják mérni, mi lenne a szavazás eredménye, ha az emberek nem lennének hülyék.

    A cégek egyébként demokratikusak: a vezérigazgatót a részvényesek választják, a társadalom tkp. egy olyan cég, aminek az állampolgárok a részvényesei. Csak éppen a részvényesek szavazata nem ugyanannyit ér, hasonlóan objektív mércét országszinten meg nehéz lenne találni.

    VálaszTörlés
  3. Másrészt meg ott van a diszkurzív paradoxon: még ha az egyes szavazók külön-külön racionálisak is, az sem garantálja, hogy racionális döntést hoznak.

    VálaszTörlés
  4. Hogy fokozzam a hangulatot, ott van még az Arrow-féle lehetetlenségi tétel is, ami kimondja, hogy elméletileg is képtelenség az egyéni preferenciákat tökéletesen összegezni. Ezért sem szavazunk a Wikipédiában, ha nem muszáj. :P

    De a pepsis példához hozzá kell tenni, hogy ha a vezig elcseszi és csődbe megy a cég, az nemzet- vagy világgazdasági szinten jóval kisebb törést okoz, mert pl. a Coca Cola mint versenytárs közben még csinálhatja jól. A bebetonozott politikai vezetőnek nincs versenytársa, legfeljebb a szomszéd országban, tehát ha ő valamit elcsesz, legalább ennyivel kell odébbköltözni, hogy az egyébként normálisnak vehető színvonalon éldegélhessünk tovább.

    Érdemes elgondolkozni pl. azon, hogy a kedves vezető és a tervgazdaság majdani továbbálltával az északkoreaiaknak mennyi idejükbe fog telni helyrehozni azokat a kulturális (mindset stb.) és gazdasági károkat, amiket a sok évtizedes egyszemélyi irányítás okozott, miközben a délkoreai rokonok (egy ideig diktatúrában, aztán pár éve már demokráciában) dúskáltak.

    VálaszTörlés
  5. Gergő, szerintem túlértékeled a "népi döntés" jelentőségét.
    Induljunk ki abból, hogy mindegy ki lesz a képviselő vagy az elnök, jelentős változások valószínűleg nem lesznek. Persze, más lesz mint az előző, de nem alapvetően más.

    Tehát nem biztos, hogy érdemes tényleges döntésként tekinteni a szavazási folyamatra, hanem inkább úgy nézni rá, hogy alapvetően nem változott jelentősen semmi, DE kiengedtük a gőzt, az emberek egy darabig (a választási periódus alatt) úgy érezték, hogy dönthettek.

    Mintha aktívan beleszólhattak volna a folyamatokba. És gyakorlatilag te is ezt írtad, ez a fontos, hogy elkerüld a feszültség felgyülemlését.

    VálaszTörlés
  6. Chery: miért kéne bebetonozni a politikai vezetőket? A cégvezetőket, tábornokokat is cserélik. Nem kell diktatúra ahhoz, hogy a nép és a politikusok heves egyetértése mellett is államcsőd közelébe vigyünk egy országot. Lásd pl. Argentína, csak hogy távolabbi példát mondjak. ;)

    Krisztián: az is döntés, hogy hagyjuk tönkremenni az egészségügyet (azaz nem csinálunk semmit). Megint maradjunk az USA-nál. :)

    Van egy csomó dolog, amit a mostani rendszerben nem lehet megcsinálni, hiába ért egyet szinte az összes szakember, hogy szükség van rá, mert nem lehetne a döntést eladni a népnek (népszerűtlen, ergo politikai öngyilkosság volna). A szavazók sokszor egy imbecilis kisgyerekként viselkednek, akinek nem lehet megmondani az igazat. Szavazataikkal kitenyésztik maguknak a hazudós poltikusokat, akik elhallgatják a rossz híreket, aztán meg fel vannak háborodva, mikor kiderül, hogy derékig vagyunk a szarban.

    VálaszTörlés
  7. Ha így értelmezzük, mondhatjuk, hogy Magyarország kisebbségi részvényesei rendkívüli közgyűlést hívtak össze 2008. március 9-ére, és tulajdonosi döntést hoztak arról, hogy a vállalatvezetésnek meg kell szüntetnie az úgyistudjukminek a működtetését. Nem kellett hozzá négyéves ciklusokban lezavart választási kampány, hanem amikor úgy érezték, gáz van, a tagok határozott lépést hoztak.

    Nekem az az érzésem, hogy nem minden ország kultúrája érett meg arra, hogy demokráciában működjön. Illetve rosszul fogalmazok, az országok eltérő kultúrája eltérő mélységű és milyenségű demokráciát indokolna.

    VálaszTörlés