Ínyenc kaja: jórészt bullshit

Nagyon szkeptikus vagyok, mikor valaki valamilyen kajára, italra esküszik. Ahogy az ismerőseim között láttam, egy igazi vakteszt során az emberek még a kedvenc márkájukat sem ismerik fel. (Lásd: sör vakteszt korábbról.)

Hiszem és vallom, hogy mikor drága ételeket és italokat vesznek az átlagemberek, akkor az nem igazán az ízek közötti különbségről, hanem az életérzésről és az exkluzivitásról szól. (Pl. megjutalmazni magunkat vagy másokat valami "különlegessel", vagy olyat enni-inni (olyan helyen) amit a prolik nem engedhetnek meg maguknak.)

Ez nem tudatos sznobizmus, egyszerűen becsapjuk magunkat is.

Erről szól Penn & Teller Bullshit! című sorozatának ínyenc étteremben játszódó része is:



Az ínyenc ásványvizes rész is jó.