Nyelvtudás és szerénység
Szerettem nagyon az angolt gyerekkoromban, büszke is voltam a nyelvtudásomra. Volt több pont is, ami után vissza kellett vennem az arcomból.
- 12 év angoltanulás után találkoztam finnekkel, akik a 3-ik meg 4-ik nyelvüket beszélték úgy, mint én a másodikat. Az egyikük pedig úgy beszélt magyarul (MAGYARUL!), mint én németül. Leesett az állam. Utána elhatároztam, hogy legalább még 1 idegen nyelvet meg akarok tanulni normálisan beszélni az angolon kívül (amit azóta sem sikerült).
- 17 év nyelvtanulás után kértem vizet kértem a légikísérőtől az első amerikai utamon. Nem értette, pedig naponta hallja a rengeteg szerencsétlen akcentust és kb. 5-10 féle italból kell beazonosítani, hogy mire is gondolt a kedves ügyfél. A bökkenő az volt, hogy úgy mondtam, hogy /ˈwɔːtə(ɹ)/ mint a britek, nem pedig /ˈwɑtɚ/, mint az amerikaiak. Szó szerint nem tudtam egy pohár vizet kérni 17 év tanulással és felsőfokú nyelvvizsgával...
- Az Egyesült Államokban találkoztam magyarokkal, akik évtizedek óta ott élnek és a kiejtésük fülkaristoló maradt.
- Már évek óta éltem ott, mikor még mindig nem tudtam érthetően kimondani, hogy mókus, illetve még mindig kihívás maradt megérteni a feketéket, kimondani a hónap többesszámát vagy megértetni velük, milyen hamburgert kérek (a lehetséges 4 közül). 3 év után még mindig nem értettem mi az a "szupersaláta" -- "soup or salad" nem pedig "supersalad".
- Most szóba került D&D közben ez a dolog és kiderült, hogy a DM mennyi nyelven beszél:
- holland, mert belgium flamand részéről származik
- francia, mert ugye második nyelv (plusz a barátnő is francia)
- olasz, mert oda járt valami nemzetközi iskolába
- szinte kifogástalan amerikai angol, mert gimiben ott töltött nemtommennyi időt
- A munkatársaim között rengeteg, rengeteg van, akik 3 vagy több nyelvet beszélnek folyékonyan. (Tipikus kivétel az angol és nem svájci német anyanyelvűek.)
- Döbbenetes látni, mikor a zürichieket nem érti valaki és elkezdik váltani a nyelveket, amíg meg nem sikerül a handshake: svájci német -> Hochdeutsch -> angol -> francia -> olasz. És nem csak az értelmiségiek beszélnek sok nyelvet.
A 8 éves kis Nyenyecnek a következőket üzenném vissza a múlt századba:
- ne is álmodj róla, hogy valaha akcentus nélkül fogsz beszélni
- ha rossz helyre teszed a hangsúlyt angolban, akkor az anyanyelvi beszélőknek fingja se lesz, mit akarsz mondani, akármilyen egyértelműnek érzed magadat
- az olvasástól és tévénézéstől csak a passzív szókincsed fejlődik
- párbeszéd közben nem fognak eszedbejutni a szófordulatok
- a kiejtésed továbbra is érthetetlen marad
- rosszkor fogod használni a kifejezéseket
- mikor szótárt csinálsz magadnak gyakorlás céljából, ne szavakat írj bele, hanem kifejezéseket vagy egész mondatokat
- ha elértél arra a szintre, hogy tudsz gond nélkül újságot olvasni, kezdj bele egy másik nyelvbe is, mert jobban megtérül az erőfeszítés. Középhaladó szint után nagyon lecsökken a határhaszon.
- keress minél hamarabb anyanyelvi beszélőt (lehetőleg ne ír vagy brit legyen) és vedd rá, hogy javítsa ki kegyetlenül a kiejtésedet és a rossz szóhasználatodat, különben elpöcsölhetsz 20 kibaszott évet és még mindig gáz lesz, ahogy beszélsz
- sok sikert!
Holnap töltöm be a német szavakat az Ankiba.
Blog feed
Én mondjuk főleg nem-anyanyelvi angolul beszélőkkel vagyok körülvéve (és az első anyanyelviek is ausztrálok voltak), de tényleg ennyire fontos az akcentus?
VálaszTörlésÚgy értem, ha már van, érdemes megtartani :)
Leváltottad a jMemorize-ot?
VálaszTörlésKomaváry: az akcentust nem megtartani a nehéz sajnos.
VálaszTörléschery: az Ankit egyelőre még csak tesztelem elsősorban a supermemo algoritmusra akarok ráérezni. Telefonra kéne befejezni végre az alkalmazásomat, mert szavakat gyakorolni a buszmegállóban tökéletes lenne.
Bazz, anno elkészítettem a legnehezebben keijthető szavak Top3-as listáját és a mókus és a víz benne volt.
VálaszTörlésA harmadik fogadjunk az "interoperability"
VálaszTörlésHi Nyenyec, gratu a posthoz :) Mielőtt megkérdezed, Ki vagyok, egyszer az SCJP-s postod miatt hozott a Google a blogodra, és azóta itt ragadtam.
VálaszTörlésA bejegyzésedről eszembe jutott egy kedves történet, ami a nagybátyámmal esett meg.
Miskolcról származik a családunk, de a nagybátyám 14 éves korában kikerült az USA-ba. Most New Jersey államban él egy icipici faluban. Érdekes módon nincsen egy szem akcentusa sem.
Történt egyszer tavaly, hogy a haverjai szoltak neki, hogy a falu kocsmajaba egy uj pultos csajszi jott, aki tortenetesen magyar. Nagybatyam kapva az alkalmon betert a sorozobe, es kert angolul egy italt. Megkerdezte a lanytol, hogy honnan szarmazik, mert hallja, hogy akcentusa van. Mondta a lany, hogy Magyarorszagrol. Erre a nagybatyam megkerdezte, hogy melyik varosbol? Mondta a lany, hogy miskolci!!!!! Erre a nagybatyam elkezdte jatszani a hulyet, hogy nem tudja hol van az a varos, magyarazza el. Par percig meg hagyta, hogy had erolkodjon a lany, majd odavetette vegul magyarul, hogy "En is miskolci vagyok."
ez kicsit azért az a bullshit kategória.
VálaszTörlésha egy légiutas-kísérő nem érti meg ha vki egy pohár vizet kér tőle, a.) úgy rúgnám ki a főnöke helyében, mint macskát szarni b.) valamit k*vára nem jól csináltál a 17 év alatt.
én nem tudok angolul, de az elmúlt 5 napban 20+ angol anyanyelvű emberrel beszéltem (us/ca/aus) és _mindenki_ megértette, mit akarok. nem is jutott eszembe, hogy ne értenék.
_nagyon_ fontos a hangsúly, de nem 24 éves, tavaly az eltén végzett kiscsajoktól kell angolt tanulni, hanem angol anyanyelvű, vagy sokáig ott élt tanártól, és megtanítja azt is.
az hogy egy pl. német jól beszél mondjuk angolul, megint nem a scifi kategória. én is németül tanultam eredetileg, és csak járulékosan jött mellé az angol is. a svájciak megint nem jó példák ("svájci német -> Hochdeutsch -> angol -> francia -> olasz" - ebből az angolt és az olaszt, ha kellett tanulnia, de az olasz is ott van köpésre). viszont hány angol beszél németül, vagy olaszul? hány spanyol bármi más nyelven? franciákkal mik a tapasztalatod, mert ha vki, hát ők büszkék a nyelvükre? hűdejó, hogy egy svéd 8 éves gyerek tud angolul, de kicsit még én is értem a svédet baa', úgy hogy életemben egy percet nem tanultam.
szóval azért a fentiek csak az érem egyik oldala. amúgy többiben nagyjából egyetértek (határhasznok, anyanyelvi tanár, szótár).
lollipop: olvasd el még egyszer a bejegyzést, szállj magadba és ne szólj egy szót sem.
VálaszTörlésApró kiegészítő a szerző kb. 5 évig élt az államokban és az angolt nem olyan szinten beszéli, mint ahogyan sok korlátozott agyú "találkoztam már egy fekával európába, (aki mellesleg afrikai:) és milyen jól megértettük egymást"
zsoltibá': nem tervezek magamba szállni, sőt ha megengeded szólok is még szót. nem állítottam, hogy a szerző nem tudna angolul, de az is fasság, hogy valaki 17 év nyelvtanulás után szükségszerűen nem tud vizet kérni. ha így lenne, semmi értelme nem lenne elkezdeni nyelvet tanulni, márpedig sokan tanulnak nyelvet, és, bár az itt leírtak alapján ez a hihetetlen kategória, de el is boldogulnak a nagyvilágban.
VálaszTörlésnekem azért nem kell visszavennem az arcomból, mert soha nem gondoltam, vagy állítottam, hogy jól tudnék angolul. magasról lehet csak nagyot pofára esni.
lollipop. leírom egy élményemet, erre te azt mondod rá, hogy a) "bullshit kategória" és b) "nem szükségszerű".
VálaszTörlésAz a) val nem tudok mit kezdeni. nyilván jól teszed, ha nem hiszel el mindent, amit az interneten olvasol.
b) "nem szükségszerű". nyilván azért elboldogultam valahogy az USA-ban, nemcsak vizet sikerült végül kérnem, de még pénzt is tudtam keresni valahogy 6 évig. Az, hogy X megtörténik egyszer, nem implikálja, hogy X szükségszerű. (Ilyet senki nem állíott vagy sugallt.) De attól még mellbevágó és elgondolkoztató az az egy alkalom.
Azt azért elmesélem, hogy Justint, az ír kollégámat még kevésbé értették, mikor meglátogatott Floridában pedig ő nem 17, hanem 26 vagy mennyi éve tanult angolul és az volt az egyetlen nyelv, amit szerencsétlen beszélt. :)
A kiejtésről
VálaszTörlésAnnak idején, amikor Floridában éltem, hetente mentem mosni, ami arrafelé annyiból állt, hogy negyeddollárosokat dobáltam a mosógépbe meg a szárítóba. A negyeddollárosokat a sarki 7-Eleven-ben (éjjel-nappali) volt szokásom beszerezni. Csak annyit kellett mondanom, hogy "A roll of quarters, please", majd átnyújtani egy ötdolláros bankjegyet. Szinte minden egyes alkalommal meg kellett ismételnem a kérést mert nem értették elsőre. Évek múltán sem.
Egyik alkalommal, amikor szokásos heti utamat tettem a 7-elevenbe, a bolt előtt lődörgő fekete gyerkőcök egyike odaszólt nekem, hogy "Could you get me a ????, please?" és egy ötdollárost nyújtott felém. Nem értettem mit kéne vennem. Elismételtettem vele. Másodjára se értettem. Mégegyszer rákérdeztem, megint elismételte. Fingom sem volt mi a faszt akar. Nem akartam hülyének látszani, bólintottam, mondtam, megveszem. Belépek a boltba, odamegyek a pulthoz, és hadarva, elmosottan, megpróbáltam leutánozni azt a hangsort amit a feka csávó kiejtett: "????? , please." Mégegyszer: magam sem tudtam mit kérek. Tök izgi volt. ELSŐRE MEGÉRTETTEK!!! Kaptam egy csomag vaníliás szivart. (Buying tobacco for minors.)
Tanulság: nem azt mondod és nem úgy ahogy te *hiszed*, hogy mondod. Példa: amerikai haver próbálta tanítani a 'liquor' szó kiejtését, és én hiába hallottam úgy, hogy azt mondom amit ő, hát nem azt mondtam. A saját hanguk is teljesen más magnetofonról hallgatva.
Top 10 nehéz szó: world Vigyázat! Sok magyar nem ejti az 'l' betűt! De a word és a world szavakat különbözőképpen kell kiejteni.
A megfejtés: Pack of Blacks (ez volt a szivar neve).
VálaszTörlés