Warhammer 40K

A tavalyi évem a Dungeons and Dragons jegyében telt. Egyre őrültebb kellékeket csináltam hozzá, majd talán írok erről egy külön posztot.

Azt vettem közben észre, hogy élvezem a szöszmötölést a kis modellekkel, vagdosást, ragasztást a technikórát, az analóg világot, meg hogy az egész végeredmény jól néz ki.

Aztán most télen felszippantott a Warhammer 40K. Ez egy terepasztalon, játékkatonákkal játszott teljesen analóg játék. Az első kiadása 87-ben jelent meg, azóta rengeteget fejlődött és drágult.

Először őrültségnek gondoltam:

• A katonákat, egységeket magunknak kell összeragasztani és kifesteni. 
• Meglehetősen drágák a figurák, pl. egy csaptszállító mostani áron kb. 6600 HUF (persze Svájcban minden drágább). Egy teljes hadsereg ára szerintem kb. egy laptopéval vetekszik.
• A figurák picik, megfelelően kifesteni őket meglehetősen trükkös.

Ha bevásároltunk magunknak a katonákat, speckó festékeket, szerszámokat, ragasztókat, pirinyó mágneseket, tereptárgyakat (azok is festetlenek) akkor kezdődhet a munka. Hetekig, hónapokig tarthat míg kifestünk egy teljes sereget. Aztán persze még kell pár speciális párnázott szállítótáska is, mert a pici figurák törékenyek (50-100 USD per táska).

Aztán jöhet a megfelelő terepasztal is. (Hivatalos méret 8x6 láb, kb: 244x183cm)

Ami engem megfogott az az, hogy maga a játék is érdekes (a seregek méretétől függően egy csata tipikusan kb. 1,5-2,5 óra). Nagyon sokan versenyszerűen nyomják bajnokságokon.

De főleg az tetszik benne, hogy mikor lefeküdtek a gyerekek, nem kapcsolom be a tévét, hanem sarat festek a kis tankjaim lánctalpára vagy homokot ragasztok a romok közé. Analóg.

Valahol a bélyeggyűjtés, a tojásfestés, a sakkozás és a Tóték féle dobozolás keverékeként kell elképzelni.

A Warhammer 40K fiktív univerzuma sokaknak ismerős lehet számítógépes játékokból. A Warcraftre és a Starcraftre is erős hatással volt pl. Sok tucat ebben játszódó regényt adtak és adnak ki folyamatosan. Gyerekkoromban én is a könyvekből ismertem meg ezt az egészet.