2007. március 4.

Citizendium: az elitista Wikipédia

Larry Sanger egykori Wikipédia alapító túl nyitottnak és anti-elitistának találta projektet, úgyhogy kevesebb, mint 2 év után már 2002-ben otthagyta. Most immár másodszor fut neki egy olyan alternatív megvalósításnak, ami a hagyományos (értsd pl. papír) tartalomszerkesztési elvekhez közelebbi, sokkal elitistább filozófiájú lexikon létrehozására irányul. Sanger projekjei közül az első az elitista, ám hamvába holt Nupedia volt. A második ennek antitézise, a mindenki számára nyitott Wikipédia, de az végül nem tetszett neki. A harmadik a több szempontból radikálisan más és sehova sem jutó Digital Universe. A negyedik a mostani, Wikipédia szoftverrel, ám más játékszabályokkal induló Citizendium.

Sok bejegyzést meg lehetne tölteni az erről szóló filozofálással, először nézzük meg konkrétan, hogy mit tervez másként csinálni Sanger:

  • Nagyon extrém esetek kivételével nem lehet csak saját valódi nevünkön szerkeszteni. Ez hivatott megalapozni az előállított tartalom majdani hitelességét.
  • "Mindenki szava egyenlő" helyett: "gyengéd szakmai iránymutatás" (gentle expert guidance). A sima "közreműködők" (contributor) mellett lesznek tartalmi kérdések szempontjából kitüntetett jogkörökkel felruházott "szerkesztők" (editor), akik a szándék valóban szakmájuk szakértői, pl. PhD-vel rendelkeznek az adott területen.
  • A cikkeknek két változata van: a szerkesztői minibizottságok által jóváhagyott változat, amit alapértelmezés szerint az olvasók látnak (approved version) és a munkaváltozat, ami szabadon szerkeszthető. Ennek az ötletnek a különböző verziói már évekkel ezelőtt megjelentek a Wikipédiában, de még mindig nem sikerült implementálni.
  • Gyerekbarát tartalmat akar. A Wikipédiában nincs semmilyen cenzúra, mondjuk az orális szex cikkben explicit képek találhatóak minden nyelvi változatban. Sanger olyan lexikont akar, amit a tanárok szívesen ajánlanak minden (kis)diákjuknak olvasásra anélkül, hogy mondjuk azon kéne aggódniuk, hány kattintásból jutnak el az autofellatio-ig.
  • El akarja kerülni a Wikipédiában elterjedt sablonok (lapokat jelölő, általában színes dobozok) használatát. A részletek picit homályosak még számomra.
  • Szintén nem szereti a belső szlenget és rövidítéseket, amik szerinte elszigetelik a "bennfenteseket" a külvilágtól (angol pl. NPOV, RFAR, povpusher, IAR stb., magyarul SN, povtoló, BSZ stb.)
  • Új kategóriarendszert szeretne. A Wikipédia ad-hoc folksonomyja nem tetszik neki. Ezzel persze máris vannak problémák (szakértői dráma).
  • Az projekt alapjait megkérdőjelező ideológiai viták elkerülésére csak azokat engedi szerkeszteni, akik elfogadják a projekt alapszabályait.
  • A projekt vezetése, hatalmi struktúrája is sokkal elitistább elveket tükröz az egalitarista Wikipédiánál. Kis túlzással, ha nem vagy az öregek tanácsában, akkor fogjad be az arcodat, öcsisajt.
  • A Wikipédiában van főszerkesztő A Wikipédiával ellentétben a Citizendiumban van főszerkesztő: jelenleg Sanger.
Szinte azonnal felmerülő kérdések:
  1. Lehet-e a lassan 2 millió cikket tartalmazó Wikipédia árnyékában elindítani egy ennyire hasonló célú projektet és remélni, hogy meglesz a mindshare? Az embernek beugrik a Linux után/mellett megindult és evolúciós zsákutcának bizonyuló többtucat alternatív operációs rendszer létrehozására irányuló projekt (pölö: ReactOS, Plan 9, AtheOS) Másképpen: olvasóként miért lesz érdemes a sokkal kisebb Citizendiumban keresnem valamit, közreműködőként pedig miért érdemes oda írnom, mikor sokkal kevesebben olvassák?
  2. Vajon kevesebb drámával lesz elintézhető mikor álnéven szerkesztő közreműködők helyett az akadémiai, szakmai tekintélyüket nyilvánosan felvállaló szakértők vitatkoznak a húrelméletről, a globális felmelegedésről, a közel-keleti konfliktusokról, vagy mondjuk az intelligens tervezésről szóló cikkek megfelelő tárgyalásmódjáról? Az én eddigi wikipédiás tapasztalatom azt mutatja pl. hogy a PhD fokozat nem csökkenti a drámázási kedvet, sőt. Tisztelet a kivételnek.
  3. A sokkal szigorúbb belépési feltételek (regisztráció csak ellenőrzött, valódi névvel) mennyire lassítják majd le közreműködői gárda növekedését? A Wikipédiában évek óta pont ezzel indokolták az összes, közreműködés feltételeit érintő szigorítás elvetését.
  4. Sikerül-e ugyanúgy motiválni a közreműködőket a munkára, mikor
    1. az általuk írtak nem jelennek meg azonnal csak a munkaváltozatban (no instant gratification)
    2. deklaráltan nem ér annyit a szavuk, mint a "szerkesztői" címmel rendelkező szakértőké (Ezeknek?)
  5. Nem válik az egész Citizendium egy csapásra irrelevánsá, hogyha a szerkesztési elveik sikeresnek ítélt részét egyszerűen átveszi a Wikipédia? Sanger válasza: "Jó kérdés. Lehetséges." ("Good question; maybe,")
  6. A szakértőket, akadémikusokat mi fogja motiválni a részvételre, mikor a Citizendiumban való közreműködés jelenleg nem számít szakmai publikációnak, így karrierjük szempontjából a szaklapokba írt cikkek írásához képest abszolút időpazarlásnak számítanak?
  7. Nem lesz a frusztráló a résztvevőknek, hogyha valóban minőséginek ítélt cikkeiket a wikipédisták a kompatiblis licenc (GFDL) miatt egyszerűen átveszik, mint ahogy erre máris történt példa az angol biológia cikk bevezetőjénél?
  8. Lehetséges-e, hogy kiderül, a Wikipédiát intenzíven kritizáló nem elhanyagolható kisebbségnek a Citizendium sem nyújt igazi választ és inkább az online kommunikáció, az érzelmi stabilitás és az inkompatibilis személyiségek az alapjai azoknak a konfliktusoknak, amiket a Wikipédia szerkesztési elveiből adódó problémáknak szeretnének beállítani?
A Wikipédia óriási mérete miatt nagyon nehéz az elveken és irányokon változtatni, hacsak nincs valami nagy balhé. A status quo mostanra közel megrendíthetetlenné vált, a súlyosabb újítási javaslatok döntő többségét elvetik. Emiatt számít érdekes kísérletnek a Citizendium, ugyanis egy ehhez hasonló alternatív változat létrehozása az egyetlen jelenlegi módja annak, hogy választ kapjunk arra a kérdésre: milyen hatása lenne annak, ha X szabályt megváltoztatnánk? Példa: a Wikipédiában már kezdettől folyik a spekuláció, hogy milyen következményei lennének, ha nem engednék a regisztráció nélküli anonim szerkesztést. Igaziból senki nem tudja a választ mindenki csak találgat.

Néhány hete regisztráltam a Citizendium próbaváltozatba és felvettem a figyelőlistámra pár lapot, amit szerintem nagyon nehéz jól megírni, mint az áltudomány vagy az intelligens tervezés. Ezeken fogom rajtatartani a szemem. Már most is olvasgatom a vitákat és nagyon kíváncsian várom, hogyan birkóznak meg a Wikipédiából már ismert, a közös szerkesztés során szükségszerűen felvetődő problémákkal.

Egyelőre még ott tartanak, hogy olvasni is csak regisztrációval lehet, mert nincs elég pénzük és félnek, hogyha megnyitják a nyilvánosságnak a wikit, akkor a terhelés alatt összeroskadnak a szerverek.

Újabb zsákutcaprojekt (Nupedia 2), a Wikipédia állandó utitársa (a'la Linux/FreeBSD), vagy azt meghaladó és felváltó utód lesz a Citizendium? Egyelőre csak találgatni lehet, mindenesetre ha nem zuhan a szakadékba pár hónapon belül, akkor esetleg izgalmas lesz megfigyelni, milyen eredményeket hoz a kísérlet.

Apdét: Sanger később megjelent összefoglalója a különbségekről: We aren't Wikipedia.

2 megjegyzés:

  1. A Wikipédiában Sanger a főszerkesztő??

    Válaszok a kérdésekre:
    1. Nem
    2. Nem (megjegyzésedhez lol)
    3. Nagyon
    4. Messze nem
    5. Ez az egésznek a lényege. Én pl. többször írtam a Citizendumról, támogatom őket, mivel alánk dolgoznak.
    6. Az ég világon semmi. Az ilyet csak önakaratból lehet. Még a fizetést sem tartanám megoldásnak.
    7. A kulcsmomentum, ezt mondtam a Nature cikk legvégén is.
    8. Ez olyan hosszú kérdés, hogy inkább hagytam... :)

    Egyébként az utóbbi időkben a legjobb posztod volt. Fel is avatom az általad javasolt linkblogomat.

    VálaszTörlés
  2. Az egyik kritikus a muppetshowbol3/04/2007 9:58 du.

    Mivel nem vagyok bennfentes enciklopediaszerkesztesben, ezert csak attetelesen, a linux/bsd analogian keresztul tennem hozza a diverzitas dicseretet: a telefonkozpontunk egy komponenset epp tervezzuk atultetni linuxrol dragonflyBSDre (BSDk kozt is szakadar vonal) mert epp abban jobb amiben nekunk epp nagyon fontos (SMP packet filter)

    VálaszTörlés