Magyarországi út

Tagadhatatlan előnye Zürichnek Nashville-hez képest, hogy közelebb van Magyarországhoz.

Ezt kihasználva példátlan módon már másodszor utaztam haza 1 éven belül. (Mindkétszer a Wiener Waltzer éjszakai vonattal mentem.)

Érdekes emberekkel lehet találkozni:

• Egyetemista lány, aki operaénekesnek tanul Zürichben. Állítása szerint sokkal olcsóbb ott a második diploma mint Mao-n lenne neki.
• Szlovákiai magyar bácsi, aki várja, hogy meglegyenek a nyugdíjhoz az évei és otthon vehessen házat (mert ott elég erre a nyugdíja).

Talán legérdekesebb az a svájci néni volt, aki nem tudom pontosan miért, de úgy döntött, hogy elmegy egy magyar faluba lakni úgy, hogy egy kukkot nem beszélt magyarul és a falubeliek pedig semmilyen általa ismert nyelven. Teheneket tart meg ilyesmi, Svájcba jár vissza takarítani évente 4 hónapot, aztán abból éldegél Mao-n. Mostanra teljesen jól megtanult magyarul.

3 indiai lánnyal is találkoztam, akik banki rendszerekhez írnak szoftvert Zürichben és hátizsákkal csinálnak hétvégi villámtúrákat Európában. Pl. Prágát és Budapestet 1 hétvége(!) alatt tudták le vonattal úgy, hogy hétfő reggel már mentek is vissza dolgozni.

Jól megbeszéltük, hogy a svájciak (akárcsak a németek) nem mernek fűszeresen főzni. (Indiai mércével a  magyarok sem.) Kértem tőlük tanácsot jó indiai étteremről Zürichben. Állítólag a Khan's a tuti.

Van két jelenség/történet, amikről már korábban máshonnan is hallottam:

• mikor a svájciak (erős akcentussal) beszélnek németekkel, akkor az utóbbiak azt hiszik, hogy ez a svájci dialektus és meglepődnek, hogy milyen könnyen érthető.
• angolul jól tudó emberek 4-5 Zürichben töltött év után sem próbálnak megtanulni németül vagy svájci németül, mert kiválóan lehet boldogulni magában az angollal.

További élmények címszavakban:

• A mai napig mellbevágó látni a szeméttelepeket, mikor átjön a határon vonat.
• A vonatról leszállva vagy 20 taxis lép oda az utasokhoz jól megadva a Kalkutta-hangulatot már az első percekben.
• Jártam a tiszaújvárosi termálfürdőben. Teljesen tiszta, színvonalasan kiépített. Kellemes élmény volt.
• A kisavason vacsoráztunk és éppen valami nemzetközi krimit forgattak. Rajtunk kívül csak a stáb volt az étteremben. Véletlenül pont ott ettünk, ahol a legutóbbi osztálytalálkozónk volt. (Nosztalgiafaktor!)
• Visszatértem vagy 10 év után a miskolci Vian Klubba, ami tök olyan mint egyetemista koromban volt. Az, hogy mégis teljesen másként éltem meg az annak köszönhető, hogy már lelkileg öreg vagyok az ilyen helyszínekhez: a sok fiatal kishülye csajt legszívesebben felpofoztam és hazaküldtem volna mint egy tanárbácsi. És attól is elszoktam, hogy még az alsógatyám is cigiszagú, mire hazaérek. Azért teljesen jó nosztalgiabuli volt. Ja és a kisavas zenekar vendége voltam, beksztédzs meg minden. :) 
• A Keletiben várva a vonatomat minden alkalommal elfogyasztok rituálisan egy tányér gulyáslevest. A Barross étteremben a törzsközönség kinézet alapján tipikusan vagy vonatra várakozó külföldi, vagy maffiózó.
• Vettem egy HVG-t és majdnem lehidaltam a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatókon. Ilyen körülmények mellett nem meglepő, hogy...
• Ismerősi körben mindenhonnan azt hallom, hogy külföldre mennek a fiatalok (BAZ megyéből). Kiváncsi leszek visszatérnek-e.
• A volt általános iskolám környéke úgy néz ki, mint a Call of Duty 4.-ban a csernobili pálya. Viszont ugyanott 7000HUF (40 CHF) egy fogtömés. :)
• 6 (?) év után először jártam téli hónapokban Mao-n. Nem szeretek ilyenkor utazni, mert undorító az időjárás.
• Planetáris szinten Európa kicsi. Amerikai munkatársaim, mikor Svájcban vannak egy hetet simán elruccannak Németországba, Franciaországba, Dániába, Olaszországba vagy Szentpétervárra(!).
• Én is szeretném leküzdeni a (főleg télen erős) begubózó ösztöneimet és agresszívabban "beszínezni a térképet" ha már Európa közepére került a bázis. Következő úticél: Párizs.
• Bőröndben hoztam 3 oldal paprikás füstölt szalonnát. Mióta hazajöttem, mindig azt eszem itthon. December 31-r végezni akarok velük.
• Vicces a vonaton az a szituáció, mikor kb. Bécs magasságában derül ki, hogy a fülkében mindenki beszél magyarul és át lehet váltani.
• Svájc Magyarországról (és nem Kaliforniából vagy Ibizáról) visszatérve a legjobb. A rossz dolgok egyformák, a jó dolgok jobbak. :)