Larry Sanger egykori Wikipédia alapító túl nyitottnak és anti-elitistának találta projektet, úgyhogy kevesebb, mint 2 év után már 2002-ben otthagyta. Most immár másodszor fut neki egy olyan alternatív megvalósításnak, ami a hagyományos (értsd pl. papír) tartalomszerkesztési elvekhez közelebbi, sokkal elitistább filozófiájú lexikon létrehozására irányul. Sanger projekjei közül az első az elitista, ám hamvába holt Nupedia volt. A második ennek antitézise, a mindenki számára nyitott Wikipédia, de az végül nem tetszett neki. A harmadik a több szempontból radikálisan más és sehova sem jutó Digital Universe. A negyedik a mostani, Wikipédia szoftverrel, ám más játékszabályokkal induló Citizendium.
Sok bejegyzést meg lehetne tölteni az erről szóló filozofálással, először nézzük meg konkrétan, hogy mit tervez másként csinálni Sanger:
- Nagyon extrém esetek kivételével nem lehet csak saját valódi nevünkön szerkeszteni. Ez hivatott megalapozni az előállított tartalom majdani hitelességét.
- "Mindenki szava egyenlő" helyett: "gyengéd szakmai iránymutatás" (gentle expert guidance). A sima "közreműködők" (contributor) mellett lesznek tartalmi kérdések szempontjából kitüntetett jogkörökkel felruházott "szerkesztők" (editor), akik a szándék valóban szakmájuk szakértői, pl. PhD-vel rendelkeznek az adott területen.
- A cikkeknek két változata van: a szerkesztői minibizottságok által jóváhagyott változat, amit alapértelmezés szerint az olvasók látnak (approved version) és a munkaváltozat, ami szabadon szerkeszthető. Ennek az ötletnek a különböző verziói már évekkel ezelőtt megjelentek a Wikipédiában, de még mindig nem sikerült implementálni.
- Gyerekbarát tartalmat akar. A Wikipédiában nincs semmilyen cenzúra, mondjuk az orális szex cikkben explicit képek találhatóak minden nyelvi változatban. Sanger olyan lexikont akar, amit a tanárok szívesen ajánlanak minden (kis)diákjuknak olvasásra anélkül, hogy mondjuk azon kéne aggódniuk, hány kattintásból jutnak el az autofellatio-ig.
- El akarja kerülni a Wikipédiában elterjedt sablonok (lapokat jelölő, általában színes dobozok) használatát. A részletek picit homályosak még számomra.
- Szintén nem szereti a belső szlenget és rövidítéseket, amik szerinte elszigetelik a "bennfenteseket" a külvilágtól (angol pl. NPOV, RFAR, povpusher, IAR stb., magyarul SN, povtoló, BSZ stb.)
- Új kategóriarendszert szeretne. A Wikipédia ad-hoc folksonomyja nem tetszik neki. Ezzel persze máris vannak problémák (szakértői dráma).
- Az projekt alapjait megkérdőjelező ideológiai viták elkerülésére csak azokat engedi szerkeszteni, akik elfogadják a projekt alapszabályait.
- A projekt vezetése, hatalmi struktúrája is sokkal elitistább elveket tükröz az egalitarista Wikipédiánál. Kis túlzással, ha nem vagy az öregek tanácsában, akkor fogjad be az arcodat, öcsisajt.
A Wikipédiában van főszerkesztő A Wikipédiával ellentétben a Citizendiumban van főszerkesztő: jelenleg Sanger.
Szinte azonnal felmerülő kérdések:
- Lehet-e a lassan 2 millió cikket tartalmazó Wikipédia árnyékában elindítani egy ennyire hasonló célú projektet és remélni, hogy meglesz a mindshare? Az embernek beugrik a Linux után/mellett megindult és evolúciós zsákutcának bizonyuló többtucat alternatív operációs rendszer létrehozására irányuló projekt (pölö: ReactOS, Plan 9, AtheOS) Másképpen: olvasóként miért lesz érdemes a sokkal kisebb Citizendiumban keresnem valamit, közreműködőként pedig miért érdemes oda írnom, mikor sokkal kevesebben olvassák?
- Vajon kevesebb drámával lesz elintézhető mikor álnéven szerkesztő közreműködők helyett az akadémiai, szakmai tekintélyüket nyilvánosan felvállaló szakértők vitatkoznak a húrelméletről, a globális felmelegedésről, a közel-keleti konfliktusokról, vagy mondjuk az intelligens tervezésről szóló cikkek megfelelő tárgyalásmódjáról? Az én eddigi wikipédiás tapasztalatom azt mutatja pl. hogy a PhD fokozat nem csökkenti a drámázási kedvet, sőt. Tisztelet a kivételnek.
- A sokkal szigorúbb belépési feltételek (regisztráció csak ellenőrzött, valódi névvel) mennyire lassítják majd le közreműködői gárda növekedését? A Wikipédiában évek óta pont ezzel indokolták az összes, közreműködés feltételeit érintő szigorítás elvetését.
- Sikerül-e ugyanúgy motiválni a közreműködőket a munkára, mikor
- az általuk írtak nem jelennek meg azonnal csak a munkaváltozatban (no instant gratification)
- deklaráltan nem ér annyit a szavuk, mint a "szerkesztői" címmel rendelkező szakértőké (Ezeknek?)
- Nem válik az egész Citizendium egy csapásra irrelevánsá, hogyha a szerkesztési elveik sikeresnek ítélt részét egyszerűen átveszi a Wikipédia? Sanger válasza: "Jó kérdés. Lehetséges." ("Good question; maybe,")
- A szakértőket, akadémikusokat mi fogja motiválni a részvételre, mikor a Citizendiumban való közreműködés jelenleg nem számít szakmai publikációnak, így karrierjük szempontjából a szaklapokba írt cikkek írásához képest abszolút időpazarlásnak számítanak?
- Nem lesz a frusztráló a résztvevőknek, hogyha valóban minőséginek ítélt cikkeiket a wikipédisták a kompatiblis licenc (GFDL) miatt egyszerűen átveszik, mint ahogy erre máris történt példa az angol biológia cikk bevezetőjénél?
- Lehetséges-e, hogy kiderül, a Wikipédiát intenzíven kritizáló nem elhanyagolható kisebbségnek a Citizendium sem nyújt igazi választ és inkább az online kommunikáció, az érzelmi stabilitás és az inkompatibilis személyiségek az alapjai azoknak a konfliktusoknak, amiket a Wikipédia szerkesztési elveiből adódó problémáknak szeretnének beállítani?
A Wikipédia óriási mérete miatt nagyon nehéz az elveken és irányokon változtatni, hacsak nincs valami nagy
balhé. A status quo mostanra közel megrendíthetetlenné vált, a súlyosabb újítási javaslatok döntő többségét
elvetik. Emiatt számít érdekes kísérletnek a Citizendium, ugyanis egy ehhez hasonló alternatív változat létrehozása az egyetlen jelenlegi módja annak, hogy választ kapjunk arra a kérdésre:
milyen hatása lenne annak, ha X szabályt megváltoztatnánk? Példa: a Wikipédiában már kezdettől folyik a
spekuláció, hogy milyen következményei lennének, ha nem engednék a regisztráció nélküli anonim szerkesztést. Igaziból senki nem tudja a választ mindenki csak találgat.
Néhány hete regisztráltam a Citizendium próbaváltozatba és felvettem a figyelőlistámra pár lapot, amit szerintem nagyon nehéz jól megírni, mint az
áltudomány vagy az
intelligens tervezés. Ezeken fogom rajtatartani a szemem. Már most is olvasgatom a vitákat és nagyon kíváncsian várom, hogyan birkóznak meg a Wikipédiából már ismert, a közös szerkesztés során
szükségszerűen felvetődő problémákkal.
Egyelőre még ott tartanak, hogy olvasni is csak regisztrációval lehet, mert nincs elég pénzük és félnek, hogyha megnyitják a nyilvánosságnak a wikit, akkor a terhelés alatt összeroskadnak a szerverek.
Újabb zsákutcaprojekt (Nupedia 2), a Wikipédia állandó utitársa (
a'la Linux/FreeBSD), vagy azt meghaladó és felváltó utód lesz a Citizendium? Egyelőre csak találgatni lehet, mindenesetre ha nem zuhan a szakadékba pár hónapon belül, akkor esetleg izgalmas lesz megfigyelni, milyen eredményeket hoz a kísérlet.
Apdét: Sanger később megjelent összefoglalója a különbségekről:
We aren't Wikipedia.