Egy régi, de jó Mac OS X Tiger ismertető
Akartam tájékozódni, hogy akkor most mi, meg merre, meg hány méter és erre az Ars Technica Mac OS X Tiger reviewra találtam. Jó hosszú, viszont teljesen kellemes élmény volt, hogy nem idióta és felszínes, hanem egy pont megfelelő mélységig és teljesen le tudott kötni, mikor boncolgatta a metaadatokat, meg a grafikus pipelinet. Rendkívüli módon élveztem a történelmi kitekintőket is. Nem hittérítő, a fikázást is kiosztja, ahol kell.
Fiatalkori éveim izgalmát idézte fel, amikor a kedvenc tárgyam az oprendszerek volt és elismerően lehetett bólogatni egy elegáns architekturális megoldáson.
Közben sokat gondolkozom, mekkora az út még, amit a Linuxnak meg kell tennie a desktopos győzelemhez. (lásd még: "total world domination") Meggyőződésem, hogy a kihívás nem annyira műszaki, mint inkább kulturális és politikai. Egy próféta kéne, aki mögé odaállnak az emberek, egy Mohamed, aki egyesíti a törzseket. Bizony a szívem még mindig a Linuxért dobog...
Blog feed
Szerintem a desktop Linuxnak az kéne, hogy egyszer tényleg kikerüljön úgy a piacra, hogy az ő eladásaiból kell megélnie egy vállalatnak. A Windows XP-t pl. én sokkal kiforrottabbnak találom desktopra, mint a SuSE Linuxot, még ha kevesebb dolgot is csatolnak hozzá gyárilag. A Linuxos desktopok sokkal szétszórtabbak, sokkal több tökautonóm dologból állnak össze, amitől lassabbak, bonyolultabbak, könnyebben elő is fordulnak talán ilyen-olyan hibák vagy hiányosságok, és az egységes rendszer érzete sincs igazán meg.
VálaszTörlésA Mac OS X-t még nem volt szerencsém kipróbálni, de vagy a marketingje nagyon jó, vagy azt is, mint a Windowst, azért kipofozták az üzleti eredmény reményében.
Chery, szerintem az egységesítés lenne a kulcsszó. A Linux fejlesztői bázisa rendkívül felaprózódott disztribúciók, desktop environmentek (GNOME, KDE, meg kitudja mennyi más) között.
VálaszTörlésUgyanazt implementálják újra és újra tucatszor, az alkalmazások között évekig nem ment nemhogy a drag and drop, de még a copy & paste sem.
Majdnem annyi framework van, mint alkalmazás. :)
A csomagkezelők helyzete további töredezéshez vezet (nincs igazi InstallShield megfelelő).
Alkalmazásfejlesztőként nincs szabvány arra, hogy pl. szeretném, ha az alkalmazásom lefutna minden újrainduláskor, vagy hogy bekerülne a start menübe, vagy valami, mert ahány disztribúció, annyiféleképpen oldja meg ezeket a dolgokat.
Mikor a többi dolgot implementálták, akkor egyszerű volt a vízió: POSIX és GNU. A desktopon viszont nincs egységes dolog, amit egyszerűen lehet (és érdemes) szinte gondolkozás nélkül újraimplementálni.
Meg kéne egyezni és egy irányba menni, különben sosem lesz nagymamibiztos a rendszer, hanem mindenki kifejleszti az n+1-ik IRC klienst vagy MP3 lejátszót.
Igen, ez már egy komoly lépés lenne előre. Lassan de biztosan haladok közben a Tiger reviewban. :) Az rc.d és az SMF illetve a Launchd esete jó példa arra, hogy miért kezd tényleg elavulttá válni a Linux, illetve a szemlélet, amit képvisel. Az a baj, hogy aki tényleg annyira elkötelezett Linuxos, hogy még fejlesszen is rajta, az többnyire egyáltalán nem tud Szabó néni fejével gondolkozni, sőt nem is akar, mert lenézi.
VálaszTörlésHa jönne valaki, akinek viszont a desktop Linuxból kéne megélnie, kénytelen lenne egy egységesített rendszert összedobni. Eddigi benyomásaim alapján egyelőre az Apple az egyetlen ilyen a piacon. A többi csak pakolgatja a komponenseket. A SuSE KDE-jét elnézve úgy tűnik, mintha hiányozna egy jól letisztult vízió a disztribútorok részéről, hogy mit akarnak elérni, és ahhoz mik a megfelelő lépések. Megy minden a levesbe, aztán majdcsak lesz belőle valami.
Hehe, nem gondoltam korábban, de a Microsoft propagandájában, hogy Linux = Communism, meg a választás lehetősége káros és csak összezavar, tényleg van némi igazság.