Neal Stephenson: The Baroque Cycle

Az utóbbi idők legjobb olvasmányai közé tartozik Neal Stephenson trilógiája, a The Baroque Cycle.

A leghosszabb egybefüggő történet, amit életemben elolvastam, 3 kötet, közel 3000 oldal. Háromszor annyi, mint a Gyűrűk Ura.

A második kötetről itt írtam.

A harmadik kötet is jó, szerintem nem csalódik, aki idáig elverekszi magát. És, hogy miért érdemes végigolvasni ennyi oldalt? Azért, mert Stephenson érdekesen tud írni. A könyveiben nem is annyira a konkrét történet a lényeg (aminek a szálai szokás szerint csak az egész legvégén érnek össze teljesen), hanem a kitérők. Igaziból ezek adják a könyv velejét és a legkülönbözőbb témákról szólhatnak, mint pl. pénzügy, filozófia, a legkülönbözőbb szexuális szokások, építészet, kínzási módok, inkvizíció, csaták, vallás és persze mivel a 17-18. században játszódik az egész, történelem. XIV. Lajostól, Isaac Newtonon át, Nagy Péter cárig megjelenik itt mindenki. Többet tudunk meg London csatornarendszeréről, börtöneiről és pártpolitikájáról mint amennyit ezek modern megfelelőiről ismerünk, de úgy, hogy közben végigélvezzük az egészet.

Számomra a legzseniálisabb pillanatok, azok, amiben pl. Newton és Leibniz vitatkozik filozófiáról, amikor a modern természettudomány van kibontakozóban és mindenki érzi, hogy ez valami nagyon kemény, új dolog lesz. Vagy mikor a a Tory-Whig vonalon kezdetleges korát éli az iszonyat brutális pártpolitika és a királyi hatalom fokozatos lebontásával kezd megjelenni a klasszikus alkotmányos monarchia. Mindez a szemünk előtt.

Régebben kicsit fanyalogtam, hogy Stephenson történelmi regényt ír, mert fiatalkoromban cyberpunk íróként ismertem és szerettem meg (Snowcrash). De miközben olvastam rájöttem, hogy nem is annyira más az élmény, mint egy közeljövőben játszódó műnél. A szereplők egy, a mienkhez hasonló, ámde mégis sokmindenben különböző univerzumban élnek és meglepő, hogy mennyire keveset tudunk erről a világról. Fogalmam sem volt pl. hogy milyen hatalmi viszonyok uralkodtak az 1600-as évek legvégén a Földközi-tengeren, milyen volt az életük, mire számíthattak, hogyan csatáztak.

Őszintén szólva egy másik bolygón is játszódhatott volna az egész, mert gőzöm sincs ennyire részletesen arról, hogy hogyan működött a francia, angol vagy német udvar, a rabszolgaság, a korabeli tőzsde és nemzetközi kereskedelem ésatöbbi.

Bizonyos szinten nekem nagyon megérte ez a többezer oldal: visszaadta az olvasás örömét. Akinek egy kicsit kockázatos befektetésnek tűnik, annak ajánlom először a Snowcrasht és a Cryptonomicon-t. Azok rövidebbek és így talán könnyebben emészthetőek. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy főleg a sokszor képregényszerű Snowcrash-hez képest Stephenson hosszú utat tett meg. Ha emlékezni fognak rá 100 év múlva, akkor az emiatt a trilógia és nem a Snowcrash miatt lesz. Azt hiszem ebben a műfajban olyat tett le az asztalra, amit egy ideig nehéz lesz überelni. Respect.

(Ha lehetne kapni magyarul, akkor nagyon szívesen ajándékoznám valaki hozzám közelállónak, mert tudom, hogy tetszene neki, de úgy látszik erre még várni kell.)