Film: Az akarat diadala
Csatlakoztam ahhoz a szerintem egyelőre még mindig nagyon exkluzív klubhoz, amelynek tagjai fürdőkádból nézik végig az Akarat diadala (Triumph des Willens) című 1934-es német propagandafilmet. Hát, nem egy barátnővel nézős darab, de akit érdekel a kor és a 20. század, annak ez egy fontos film.
1934-et írunk ugyebár, az NSDAP szokás szerint megrendezi az éves pártgyűlését Nürnbergben, ahol most már többszázezer ember gyűlik össze. A párttagok és a katonai szárny végigvonul a pártvezetők előtt. A hangulat jó, 13 évnyi 2-7 százalékos bohóckodás után végre kormányt alakíthattak és Hitler Adolf lehetett a kancellár.
A gyerekek sátoroznak, dobolnak, sportolnak, gőzölög a gulyáságyú. Akár úttörőtábor is lehetne, mint ahogy tulajdonképpen az is. A lakosság ünnepel. Mindenki masírozik és sorakozik szépen.
A beszédekben semmi konkrétum. Most már, nincs kasztrendszer, nincsenek osztályok (értsd arisztokrácia, proletáriátus) mert mindenki német, egyszerre menetelünk. előttünk, mellettünk, mögöttünk, velünk Németország, mi vagyunk Németország! Az ifjúságé a jövő, ha majd a mi kezünkből kiesik a zászló, ők viszik tovább. Mindenki dolgozik Németországért, szeretjük a békét. A mozgalom egységes, az SA velünk van (a hosszú kések éjszakája nemrég volt).
A Führer semmi olyat nem mond, amit egy mai demagóg politikustól ne hallanánk. Ez benne a legfontosabb tanulság szerintem. Nem győzöm ismételni: Hitlerék nem mondtak semmi olyat, amit előttük mások ne mondtak volna.
A tömegek, az egyenruhák a menetelések nagyon impresszívek, van utcán menetelés, nagy stadionban menetelés, éjszakai menetelés, lyukas menetelés, kerek menetelés, töltött menetelés, menetelés-menetelés. Ipari mennyiségű zászló, zászlóavatás, zászlóeskü, egyenruhák. A műfaj a mai napig népszerű. Albert Einstein azt mondta, hogy aki zenére szeret masírozni, annak kár volt agyat növeszteni, mert elég lett volna egy gerincoszlop is.
És nemcsak a 20. század megértése miatt, de művészettörténetileg is fontos és nagy hatású volt a film. Álljon itt néhány illusztráció az angol Wikipédia szócikkéből: Akarat diadala, Csillagok háborúja, Gyűrűk Ura:
Blog feed
Nagyon tetszik ez az Einstein idezet, tudsz adni valami forrasmegjelolest?
VálaszTörléskhm. azért volt ott egy két apróság:
VálaszTörlésalthough it does contain a veiled comment by Julius Streicher that "A people that does not protect its racial purity will perish."
hasonló hozzá állás sokat segítene az itteni helyzeten is, pl. ha egy két fajt elzavarnának az országból, lásd virdzsiniai mészárlás
wyfli
VálaszTörlésNem tudom mikor, hol mondta, de megtaláltam a teljes idézetet angolul:
He who joyfully marches to music in rank and file has already earned my contempt. He has been given a large brain by mistake, since for him the spinal cord would fully suffice. This disgrace to civilisation should be done away with at once. Heroism at command, senseless brutality, deplorable love-of-country stance, how violently I hate all this, how despicable and ignoble war is; I would rather be torn to shreds than be part of so base an action! It is my conviction that killing under the cloak of war is nothing but an act of murder.
Google book search szerint az Ideas and Opinions-ban mondta.
VálaszTörléstgr: köszi, majd be kell írni a wikiquote-ba a forrást. :)
VálaszTörlészsoltibá: ez a fajvédő koncepció egyáltalán nem volt példátlan a 20-as 30-as években. Volt az USA-ban is. Lásd pl: Immigration Act of 1924.
Virginiában meg nem a származása miatt mészárolt a srác (ha ez genetikailag kódolt lenne, akkor nagyon alacsony lenne Korea népessége), hanem mert agyilag nem volt rendben.
ja, muvelt nyenyec bara'tom es meg sok va'jtfello'amerikan tomkodi le saja't torkan a jol bele'nevelet dogma'kat ... faj, valla's, nem nem sza'mit ... de, ha kinyitja a cnn oldala't es egy kis sa'rga mered az arca'ba e's a munkahelye'n a szomsze'd iroda'ban egy ma'sik sa'rga csa'mcsog illetve hablatyol valamit fe'l-kinai fe'l angol mo'don, akkor elereszt egy "qrvaanja't a a kocsog sa'rga'knak"
VálaszTörlésbocsi az ekezetert bebaszott ez kurva gep
http://www.time.com/time/nation/article/0,8599,1611964,00.html
VálaszTörlésja és természtesen a kollektív bűnösség elve kellene, hogy játszon, mint ahogy történt pörl hárbör, illetve kisebb és rejtettebb formában, nájneleven után. Szép csendben basztatják a muszlimokat itt az államokban (tegnap láttam egy fasza dokumentum filemt róla), nagyon helyesen, meg kell előzni. Itt is azt kellene, a sárgákat keményebben szűrni, mentális problémák és egyebek ellen. Természetesen otthon koreában nem gyilkol, de itt elszeparáltan a világtól, nem tud beilleszkedni és ez van ... vissza a picsába velük ázsiába.
ja, huzhatnanak a magyarok is vissza ;-)
VálaszTörlésmagyarok is vissza ... egész ázsiáig :)
VálaszTörlészsoltibá': Ha egy koreai megkattan, akkor minden ázsiai simlis? Mindenki attól fél a legjobban, amit nem ismer.
VálaszTörléschery, igen, és ezt el kell fogadni, ilyen az emberi természet.
VálaszTörlésA túlélési esélyeimet növelvi ha elkerülök minden kutyát, mert semmi hasznom nincs belőle ha közlébe megyek, de ha százból egy harap akkor beszoptam, igaz a gazdája azt fogja mondani még soha ilyet nem csinált, a hatóságok azt mondják nagyon nehéz szűrni az ilyen kutyákat. Mi marad nekem, minden kutya gyanús, elkerülöm. A fiamnak meg veszek nintendo DS kutyás játékot :)
Egyébként meg nem hiába van a kis sárga szülei rendőri őrizet alatt...
A másik meg, sajnos elég sok ázsiait ismerek, semmi jót nem mondhatok. Messziről nézve egzotikus meg minden, közelről idegesítő.