2007. április 26.

Nintendo játékgyűjtemény

GameCube és Nintendo DS tulajdonosként az egyik problémám az volt, hogy nem volt senki közeli ismerősöm, akivel csereberélhettem volna. Az ismerőseimnek mind XBox meg PS2 van, ráadásul nem igazán töltenek időt a játékkínálat elemzésével, a játékgyűjteményük bővítésével sem.

Mivel a Nintendó konzolokra gyakorlatilag nem léteznek letölthető demók*, a gamespot, az ign, a gamespy, a gamerankings és a planetgamecube olvasása, illetve a gametrailers és az X-Play (kedvenc) nézegetése alapján kellett eldöntenem, hogy melyik játékokat veszem be a gyűjteményembe.

Kezdetben elkövettem azt a hibát, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítottam az ezeken a siteokon adott pontszámoknak, mert valahogy nem tudatosult bennem, az a nagyon is alapvető dolog, hogy hiába kap magas pontszámot egy játék, ha nem az én stílusom, akkor nem fogom élvezni, mint ahogy mondjuk nem élvezek bizonyos zenei vagy filmstílusokat sem, hiába kiemelkedőek az adott számok vagy filmek a saját kategóriájukban. Így hát először az összes 85% felett teljesítő játék bekerült a mindenképpen kell kategóriába.

Emellett nem ismertem a saját ízlésemet sem még. Nem tudtam eldönteni, mennyire élveznék egy konzolos platformert, verekedős játékot, vagy autóverszenyzős cuccot mert effektíve nem játszottam ezeket a Commodore 64 óta (na jó Mortal Kombatot 386-on).

Így hát ahhoz képest, hogy évente nagyjából 3-4 játékot fejezek be teljesen, 4-szer 5-ször ennyi landolt a gyűjteményben (persze döntő többségük 20$ alatti áron eBayen, Amazonon vagy half.com-on keresztül)

Most, hogy már eldöntöttem, hogy tényleg nem veszek több játékot GameCube-ra (a Zelda: Twilight Princess, a Battallion Wars és a Tales of Symphonia lettek a gyűjteményem zárókövei) megcsillant egy párhuzamos univerzum: milyen lett volna, ha van kivel csereberélni, illetve kölcsönvett játékokat megvásárlás előtt alaposan kipróbálni. Az első és mindeddig utolsó Nintendós cimborám Sameer nevű PhD-s munkatársam lett, aki 2-3 hét múlva itthagy minket (megy másik egyetemre, előtte meg a Google-höz gyakornoknak a mázlista) kölcsönadott párat a DS játékai közül, egy GameCube-osat pedig elcseréltem vele (Hitman 2-t a Prince of Persia-ra).

Így alkalmam van kipróbálni ezeket, a különben a kívánságlistámon** szereplő játékokat:

Super Mario Kart DS: rájöttem, hogy nem vagyok rajongó, a Double Dash jó volt, de csak azért, mert coop-ban tudtam nyomni a fiammal.


New Super Mario Brothers: oldszkúl kánaán. Az 2D platformerek evolúciójának csúcsa. A fiam rákattant, nekem ahogy nehezedik, hamar frusztráló lesz, csakúgy mint az elődjei. (A Great Giana Sisters nevű klón volt Commodore-on az utolsó ilyen, amiért őszintén lelkesedni tudtam).



Brain Age: ötletes, de látom, hogy miért lehet hamar megunni. A Sudoku viszont király benne.



Elite Beat Angels: ez volt a legkellemesebb meglepetés. Ötletes, ritmus alapú játék, nagyon elvarázsolt és nagyon japán. Kissé viszont ez is túl nehéznek tűnik.



Ha vissza tudnék utazni az időben és tanácsot tudnék adni magamnak, akkor most nem 40, hanem csak 15 játékom lenne GameCube-ra. A következő konzolomra most már tényleg csak ennyi lesz, mert sokkal jobban tudom, hogy mi az ami bejön nekem és a családnak és mi az, ami nem.

Kapcsolódó dolog, hogy letettem egyelőre a PS2-re licitálásról, pedig majdnem megnyertem 2 konzolt is az eBayen (1$ híján mindkettőt). A DDR és a Final Fantasy X, XII lett volna a killer app, de az előbbi lesz Nintendo Wii-re is (következő tervezett családi konzol), a JRPG igényemet meg egyelőre kielégíti a Tales of Symphonia: 24 óra játékidő után még mindig csak az első lemezen vagyok.

* a videójátékokat áruló boltokban elvileg ki lehet próbálni a játékokat, de csak azokat, amik rajta vannak a demó stationön, plusz nem járok boltba, csak ha nagyon muszáj. Nem azért adta a Jóisten a broadbandet, hogy furikázzunk a kocsival össze-vissza.

** a videójáték kívánságlistám nagyon szofisztikált, teljesen online és 4 siteon helyezkedik el: half.com, backpackit.com, amazon.com (külön nekem és külön a kölöknek) és gamespot.com. A listák egy olyan bonyolult, tudatosan redundáns és organikus rendszert képeznek aminek értelmezési szabályait nagyon hosszú lenne szavakba önteni, ezért meg sem próbálom.

2 megjegyzés:

  1. zsoltibá'4/26/2007 3:36 du.

    tudom ajánlani nintendo dogs-ot DS -re Boginak :) fiam nagy szeretettel nézi ahogy basztatjuk a kutyát, napról napra jobban érti mi történik, vakargatja a fejét stb...

    a többi játékkal azt csinálom, hogy megveszem ás miután végig játszottam , illetve ha nem tetszik azonnal, eladom ebay-en, néha többet kapot érte mint amiért vettem :) -
    vésztredukasion

    VálaszTörlés
  2. A Nintendogs megvan. :)

    Igen, most jön majd az, hogy eladom a régi, illetve nem használt cuccokat az eBayen.

    VálaszTörlés