A Wikipédiának nem konkurenciája a papírlexikon

Mivel a Wikipédia lexikonnak mondja magát, gyakran mérik össze hagyományos papírlexikonokkal. Én azt állítom, hogy ez csak szellemi tornagyakorlat, valódi jelentősége nincsen.

Míg mondjuk a könyvesboltot össze lehet mérni az internetes könyváruházzal, mert mindkettőt használhatom arra, hogy megszerezzek egy áhított könyvet, a Wikipédia által nyújtott információkkal ez nincs így.

Tömören úgy lehetne összefoglalni ennek az okát, hogy a nagyseggű, számítógép előtt dolgozó tudásmunkás nem fog felkelni a székből és odamenni a könyvespolchoz, hogy felüsse egy évekkel korábban kiadott papírlexikon egy oldalát, mert:

1. A munkahelyén, ahol az ébrenléti óráinak jó részét a gép előtt tölti, nincs az irodában lexikon.
2. Ha van kéznél lexikon, akkor is minimum tízszer gyorsab beírni valamit a google-be, mint felállni, levenni a megfelelő kötetet a polcról és kinyitni az adott címszónál. Nekem pl. megvan az Subversion könyv, ott is van az asztalomon, de ha szükségem van valamire, akkor úgyis az online változatot nézem meg, mert sokkal gyorsabb.
3. A papírlexikonban sokkal kevesebb címszó van, általában sokkal rövidebb szócikkekkel, mint a Wikipédiában.
   
4. A Wikipédia naprakészebb. Gyakorlat: ellenőrizd le mennyi Kína GDP-je a kedvenc lexikonodban, vagy hogy ki németország jelenlegi kancellárja.
   
5. Papírlexikont senki nem használ. Nekünk volt otthon, de csak lapozgattam, olvasgattam, nem igazán kerestem benne ki semmit és olyankor sem volt benne, az, amire szükségem volt. Gyakorlat: kérdezd meg közeli ismerőseidet, idézzék fel az utolsó olyan alkalmat, amikor valamit papírlexikonból kerestek ki.

Cory Doctorow szeret rámutatni, hogy egyre kevesebbet olvasunk papírról és egyre többet képernyőről. Nálam ez utóbbi bőven 90% felett van, beleértve a papírújságok, magazinok, könyvek elektronikus változatának olvasásást.

Másik dolog az, hogy a Wikipédia a felhasználóit egyáltalán nem a lexikonolvasóktól szedi. A magyar Wikipédia naponta jelenleg nagyjából 60000 látogatását és 180 000 oldalletöltését nem azok adják, akik különben a Révaiban vagy a Larousse-ban keresnének ki dolgokat. Ha nem lenne a magyar Wikipédia, akkor sem a könyvespolhoz mennének, hanem elolvasnák valamelyik ígéretesebbnek tűnő lapot a Google keresés eredményének első oldaláról.

Gyakorlat: számítógép és internet használata nélkül derítsd ki a következő információkat:

1. Mikor alakult a Hit Gyülekezete?
2. Melyik évben publikálta Kepler a híres törvényeit?
3. Kik voltak az Orbán-kormány miniszterei?
4. Hány évesen halt meg Diana hercegnő?
5. Melyik a 10 legnagyobb lakosságú ország jelenleg a világon?
   

Mérd le az időt, ami az adatok kiderítéséhez kellett. most végezd el a gyakorlatot az internet segítségével és hasonlítsd össze. Kérdések:

1. Ki tudtad deríteni az információkat kizárólag a papírlexikonod használatával?
2. El kellett hagynod a szobát a válasz megtalálásához?
3. Volt olyan adat, amit nem találtál meg?

A Wikipédiának nem kell jobbnak lenni egy papírlexikonnál, mert a papírlexikon nem helyettesíti a Wikipédiát. A Wikipédiának a Google találati lista első oldalán található többi weblapnál kell jobbnak lennie.

Innen folytatjuk.