2007. január 16.

A Wikipédiának nem konkurenciája a papírlexikon

Lexikon.jpg

Mivel a Wikipédia lexikonnak mondja magát, gyakran mérik össze hagyományos papírlexikonokkal. Én azt állítom, hogy ez csak szellemi tornagyakorlat, valódi jelentősége nincsen.

Míg mondjuk a könyvesboltot össze lehet mérni az internetes könyváruházzal, mert mindkettőt használhatom arra, hogy megszerezzek egy áhított könyvet, a Wikipédia által nyújtott információkkal ez nincs így.

Tömören úgy lehetne összefoglalni ennek az okát, hogy a nagyseggű, számítógép előtt dolgozó tudásmunkás nem fog felkelni a székből és odamenni a könyvespolchoz, hogy felüsse egy évekkel korábban kiadott papírlexikon egy oldalát, mert:
  1. A munkahelyén, ahol az ébrenléti óráinak jó részét a gép előtt tölti, nincs az irodában lexikon.
  2. Ha van kéznél lexikon, akkor is minimum tízszer gyorsab beírni valamit a google-be, mint felállni, levenni a megfelelő kötetet a polcról és kinyitni az adott címszónál. Nekem pl. megvan az Subversion könyv, ott is van az asztalomon, de ha szükségem van valamire, akkor úgyis az online változatot nézem meg, mert sokkal gyorsabb.
  3. A papírlexikonban sokkal kevesebb címszó van, általában sokkal rövidebb szócikkekkel, mint a Wikipédiában.
  4. A Wikipédia naprakészebb. Gyakorlat: ellenőrizd le mennyi Kína GDP-je a kedvenc lexikonodban, vagy hogy ki németország jelenlegi kancellárja.
  5. Papírlexikont senki nem használ. Nekünk volt otthon, de csak lapozgattam, olvasgattam, nem igazán kerestem benne ki semmit és olyankor sem volt benne, az, amire szükségem volt. Gyakorlat: kérdezd meg közeli ismerőseidet, idézzék fel az utolsó olyan alkalmat, amikor valamit papírlexikonból kerestek ki.
Cory Doctorow szeret rámutatni, hogy egyre kevesebbet olvasunk papírról és egyre többet képernyőről. Nálam ez utóbbi bőven 90% felett van, beleértve a papírújságok, magazinok, könyvek elektronikus változatának olvasásást.

Másik dolog az, hogy a Wikipédia a felhasználóit egyáltalán nem a lexikonolvasóktól szedi. A magyar Wikipédia naponta jelenleg nagyjából 60000 látogatását és 180 000 oldalletöltését nem azok adják, akik különben a Révaiban vagy a Larousse-ban keresnének ki dolgokat. Ha nem lenne a magyar Wikipédia, akkor sem a könyvespolhoz mennének, hanem elolvasnák valamelyik ígéretesebbnek tűnő lapot a Google keresés eredményének első oldaláról.

Gyakorlat: számítógép és internet használata nélkül derítsd ki a következő információkat:
  1. Mikor alakult a Hit Gyülekezete?
  2. Melyik évben publikálta Kepler a híres törvényeit?
  3. Kik voltak az Orbán-kormány miniszterei?
  4. Hány évesen halt meg Diana hercegnő?
  5. Melyik a 10 legnagyobb lakosságú ország jelenleg a világon?
Mérd le az időt, ami az adatok kiderítéséhez kellett. most végezd el a gyakorlatot az internet segítségével és hasonlítsd össze. Kérdések:
  1. Ki tudtad deríteni az információkat kizárólag a papírlexikonod használatával?
  2. El kellett hagynod a szobát a válasz megtalálásához?
  3. Volt olyan adat, amit nem találtál meg?
A Wikipédiának nem kell jobbnak lenni egy papírlexikonnál, mert a papírlexikon nem helyettesíti a Wikipédiát. A Wikipédiának a Google találati lista első oldalán található többi weblapnál kell jobbnak lennie.

Innen folytatjuk.

10 megjegyzés:

  1. És a papírlexikonnak milyennek kell lennie? Kell lennie?

    magamura

    (Az ellenőrző karaktersor pedig valamiért úgy indult, hogy "uiki" :))

    VálaszTörlés
  2. Magamura,

    lehet, hogy nem sikerült jól átadnom, de a papírlexikon a mindenhol elérhető internet korában egyszerűen irrelevánssá válik, akárcsak a telefonos tudakozó.

    Nincs jelentősége, hogy milyen. Egy rudimentum, aminek csak múzeális és szentimentális értéke van.

    VálaszTörlés
  3. Abban igazad van, hogy a wikipédia, mint olyan tökéletesen kiszorította már most az általános enciklopédiákat (magyar nagylexikon, britannica, stb), amik teljességre törekednek, és sok kis szócikkkel operálnak. Az is igaz, hogy egy netes lexikonnal értelemszerűen nem versenyezhet egy papíralapú enciklopédia a naprakészség tekintetében de szerintem az egyes szűkebb területekkel foglalkozó enciklopédiák, lexikonok még sokáig (értsd: 5-6 évig, magyarországon még tovább is) nem nagyon lesznek pótolhatóak. A világirodalmi lexikon 19 kötetében csaknem 200 000, nagyon alaposan kidolgozott címszó van, Thomas Manntól a legutolsó telugu költőig, és merem állítani, hogy ennek a hatalmas információhalmaznak még az enwikin sincs fenn még a töredéke sem. Rengeteg olyan címszó van benne, ami nincs a wikin, illetve a már wikisített címszavak kidolgozása is elmarad a papírlexikon mögött (pl. irodalom címszó a wikiben - ugyanez a lexikonban). És ez csak egy példa :)

    A wiki jelen pillanatban az általános enciklopédiákat tette feleslegessé, viszont amilyen ütemben fejlődik, olyan ütemben fedi majd le kellő mélységben az különböző tudományágakat, és teszi feleslegessé a szaklexikonokat is pár éven belül.

    VálaszTörlés
  4. Gyors tesztet csináltam: lekaptam a polcról a lexikon egyik kötetét, és 10, véletlenszerűen kiválasztott címszót kerestem az enwikin. Az arány 10/4 volt, tehát az enwikiben négy szócikk volt meg a tízből.

    VálaszTörlés
  5. Igen.
    A Papir alapu cuccok ettol meg persze nem feleslegesek, mert van elet a digital divide tulpartjan is. (en mar csak tudom, rendszeresen menekitek at embereket, csaladokat.)
    Meg milyen jo mar hogy megsem valunk eletkeptelenne a tulspecializacio miatt egy hosszabb aramszunet idejen sem.

    VálaszTörlés
  6. Hát öreg ezt jól összeszedted. Mondhatjuk, hogy még mindig nincs meg minden a wikin, ami a papírlexikonokban megvan, de a a fejlődési irány egyértelmű. Nincs jövője a papírnak.

    Doc in the machine írt erről egy nagyon jó posztot.

    VálaszTörlés
  7. Röviden reagálnék. Természetesen én is elsápadnék, ha valaki felvetné, hogy zúzzuk be a könyveket és holnaptól mindenki használja a Wikipédiát. De nem erről van szó itt, hanem a tendenciákról.

    Arról van szó, hogy az információ folyamatosan áramlik papírról elektronikus formába. A jól struktúrált, könnyen kereshető és navigálható információ egyik élharcosa a Wikipédia.

    Ha holnap a Britannica, a Larousse és a Magyar Nagylexikon közös kooperációban kiadna egy 500 000 címszavas überenciklopédiát magyarul, ingyen, de papíron, akkor az egy fikarcnyit sem csökkentené a magyar Wikipédia felhasználói körét. Ha webre tennék fel ingyenesen, az már más tészta, de ennek kb. annyi az esélye, minthogy a Microsoft nyílt forráskódúvá teszi a Windowst. Az egész üzleti modelljük ellentmond ennek.

    A papíralapú enciklopédia nem halott, csak egy lassan, de kanyarok nélkül az Egyenlítő felé sodródó jéghegy.

    VálaszTörlés
  8. A tendenciákban egyetértünk, amint mondtam, az általános lexikonok gyors eltűnése a közeljövő, a szaklexikonok eltűnése a nem túl távoli jövő.

    Érdekes viszont, hogy ez nálunk, Magyarországon is így lesz-e? A magyar nem információtartalma siralmas, szemben az angollal. A wikipédia így egy olyan hiányt is kitölthetne, amely hiány másutt nincs. A mai fiatalság (mondom én, az öreg :) nem olvas, ez tény, az információkat pedig a netről szedi össze. A wikipédiáról is, többek közt. Ezért kellene minél jobban fejleszteni, minél több információt belenyomni. Hogy a saját wikiházam előtt söprögessek: nyilvánvaló, hogy mondjuk a Vergilius-életrajzot sokkal többen fogják keresni, olvasni, mint mondjuk a kétsoros Epikratészt, de ha valaki egyszer rábukkan, elolvassa, már jó.

    VálaszTörlés
  9. Hm. A kerdes nem is az, hogy konkurenciaja-e vagy sem (egyetertek: nem), hanem az, hogy ez jo hir-e vagy rossz. Szerintem rossz. Kb. olyan, mint az, hogy a a muanyagnak nem konkurenciaja a fem. Igy aztan mindenkinek jut auto, mert olcsobb a kilincs es a vezerlogomb rajta. Csak epp soha nem lesz olyan szep es jo, amilyen a fem volt. Rob

    VálaszTörlés
  10. Rob, szerintem tény, hogy az internet könnyebbé, kényelmesebbé és gyorsabbá teszi az információkhoz való hozzáférést.

    Jó esetben demokratikusabbá is, mert ha elég olcsó, akkor nemcsak az elit kiváltsága lesz, hogy hozzáférése lehessen pl. szakismeretkhez.

    Persze mindennek vannak árnyoldalai, de szerintem nem rosszabb a digitális és online felé tolódás, mint a Gutenberg-forradalom.

    VálaszTörlés