2006. december 30.

Amen break

Akit kicsit is érdekel a hip-hop, az elektronikus zene vagy a szerzői jog, az szerintem érdekesnek fogja ezt találni. Sőt, az is, akit nem.


Hundreds of tracks, dozens of DJs, a number of clubs and events, in effect, an entirely subculture, based on this one drum loop. I mean... based on 6 seconds from 1969. What is it about the Amen break, what's the fascination?


2006. december 29.

Eastern Standard Tribe



Már eléggé ki voltam éhezve valami jó sci-fire, úgyhogy letöltöttem a Palmomra Cory Doctorow Eastern Standard Tribe című könyvét.

A közeljövőben játszódó történet hőse, egy élete jó részét a neten töltő fiatalember, aki egy elég bonyolul üzleti gubancba keveredik. Picit Gibsonos az egész, de aztán mégsem, a hangsúly az online közösségek működésén van (emiatt Wikipédistáknak például érdekes lehet), a főszereplő pl. feketeöves vitabajnok, aki átállítja más időzónára az életritmusát, hogy jobban kapcsolatban tudjon maradni az online cimbijeivel, akik a keleti parti időszámítás szerint élnek, mikor ő Londonban van.

A szerzői joggal, szellemi tulajdonnal, p2p hálózatokkal is intenzíven foglalkozik, végül is a történet egy ezzel kapcsolatos üzleti ötletre épül.

Van pár nagyszerű tulajdonsága a könyvnek:

  • Rövid: 224 oldal. Én 2 nekifutásra olvastam el.
  • Mint Doctorow minden könyve, ingyenesen letölthető Creative Commons licensz alatt. Rengeteg formátumban megvan, nem kell bohóckodni a konvertálással.
  • Igaziból nem rossz a történet, bár lehet, hogy ugyanez a szint kétszer ennyi oldalon már zavart volna és csak azért tetszett, mert ennyire hamar pont került a végére.
Merem ajánlani egy kis könnyű olvasmányként.

2006. december 26.

Levél a Mikulásnak


 

Dear Santa
I am a smart one even for a child. I know something only you know. Which present goes to who. Am I the king of knowledge?
Circle YES NO
Maybe I'll be the next Santa?
Circle YES NO
Or should I be an elf?

love Botond

Kedves Mikulás!
Én elég okos vagyok még gyereknek is.
Tudok valamit, amit csak te tudsz. Melyik ajándékot ki kapja.
[Mond csak] én vagyok [Minden]tudás királya?
Karikázd be: IGEN NEM
Talán én leszek a következő Mikulás?
Karikázd be: IGEN NEM
Vagy talán egy elf?
Szeretettel, Botond



Háttérsztori: itt a Mikulás hozza az ajándékot karácsonykor és nem szoktuk felcímkézni a dobozokat, hanem ki kell találni, hogy melyik doboz kié. A fiam nagyon büszke volt rá, hogy ő mindig kitalálja melyik az ő kupaca a fa alatt, igaz eddig nem is volt nehéz, mert mindig volt egy sztenderd méretű GameCube-os doboz az ajándékai között. Az idén nem, szintetizátort kapott. Az, hogy bárki lehet Mikulás a Télapu (The Santa Clause) című filmből jött.
Az elf pedig itt a Mikulás segítője, nálunk a krampusz vagy angyalka.

2006. december 25.

Christmas Lounge

Több karácsonyi zenerádió is elérhető az idén, de nálam és a kis családomnál mindenképpen a SomaFM Christmas Lounge streamje vitte a pálmát.

10 pontos, vegyes, nyugis, van benne új és régi is, nem tudom mennyi ideig lesz még elérhető. 1 hallgathatatlan szám sem volt benne eddig, pedig szólt egész nap. Kiváló háttérzene az ünnepre.

2006. december 22.

Santa Baby - Boldog Karácsonyt

Mindenkinek Boldog Karácsonyt kivánok Eartha Kitt Santa Baby című, szexista, materialista dalával 1953-ból, amely a kedvenc karácsonyi zenéim között van. (Szöveg.) Nagyon sokan előadták azóta, többek közt Madonna vagy Kylie Minogue, Calista Flockhart (Ally McBeal).




Így, a történelem végén, mi lenne kapitalistább egy gold diggernél és mi lenne anyagiasabb magánál a modern karácsonynál? Jézus bátyó arra tanított, hogy adjuk a vagyonunkat a szegényeknek és mi úgy ünnepeljük a születésnapját, hogy halál felesleges, ám mégis drága hülyeségeket veszünk magunknak.

Az implicit prostitúció már csak hab a tortán. Annyira kifejező ez a kis huncut dal, elénekelhetik a már a szexualitásukból élő hölgyek vagy a még csak arrá készülő kislányok is.

Remélem, hogy az eredeti változat fennakadások nélkül letölthető innen, feltéve hogy a technika ördögét még nem tudták becsapni.

Ha nem megy, szóljatok és akkor is, ha tudtok tippet, hogy hova tudok úgy feltölteni zenét, hogy utána odeóval vagy hasonló eszközzel berakhassam a blogpostba lehetőleg minél kisebb időráfordítással.

Még egyszer: Boldog Karácsonyt!

ui.: az angolul esetleg nem tudó olvasóknak: a dal arról szól, hogy az éneklő néni egyre durvább dolgokat követel a Mikulástól (Amerikában ő hozza az ajándékot Karácsonykor. Nem a néni, a Mikulás.). Mivel "jókislány" volt és nem csókolt egy csomó fickót és jövőre is jókislány szeretne lenni, úgyhogy a Miki legyen szíves egy cabriot, egy platinumplatinabányát, egy jachtot, egy lakást, csekkeket ésatöbbit a nevére írni és most már "siessen lefelé a kéményen". Kb. ez a lényeg.

Az ortodox konzervatív módon liberális egészségügyi minisztérium

Az egyik szemem sír, a másik meg sír. Vonjuk most górcső alá az eü. minisztérium teljesítményét 1 ügy kapcsán.


Az egészségügyi minisztérium által kiadott, drogokról szóló, hivatalos állásfoglalás jelentős része valójában egy svéd ortodox pszichiáter szakcikke. [...] és ennek alapján azok teljes tiltásának pártján állnak, vagyis teljes mértékben elutasítják a kábítószerek legalizálását. origo


Dr. Molnár Lajos "Az SZDSZ egészségpolitikusa, a liberális egészségügyi reform-program egyik megalkotója, a Liberális Egészségügyi Tanács elnöke."

Vegyük sorra:
  1. Magát liberálisnak mondó miniszter ortodox, mindentilos hozzáállást propagál.
  2. Az adóforintokból saját vélemény helyett letöltenek valamit az internetről. Vazze, ehhez még diploma se nagyon kell, nemhogy szakértelem, csak egy kis nyelvtudás és alapszintű számítógép felhasználói ismeret.
  3. Ezek után nem csoda, hogyha csak perrel lehet kiverni belőlük az anyagot, bár iszonyat nagy tulokság, hogy így működik egy minisztérium.
Honnantól kezdve lesz már ciki ez? Mit kell még hozzátenni a listához, hogy kénytelenek legyenek felelősségre vonni valakit?

Tököm kivan már az SZDSZ-szel is, de tényleg. A következők hiányoznak Magyarországról szerintem:

- egy rendes szocialista párt, merhogy az MSZP nem az, ahhoz túlságosan liberális a gazdaságpolitikája és le van hajolva a nagytőkének.
- egy rendes konzervatív párt, merhogy a FIDESZ nem az, ahhoz túlságosan is cuclista, etatista a gazdaságpolitikája. A KDNP-ről nem nyilatkozom, Semjén és Mikola max. Torgyán pótléknak jók Orbán mellé, csak nem olyan viccesek. Az MDF meg szavakban jó irányba tapogatózik, tettekben viszont vergődik a túlélésért, kakukktojásnak jók csak egyelőre.
- egy rendes liberális párt, az SZDSZ egyszerre impotens ("rendbeteszi az egészségügyet", "adócsökkentés" haha) másrészről számomra érthetetlen okokból rá van cuppanva évek óta a maszopra. (A korrupciós ügyeket még nem is említettem.) Hát ilyen fostalicska húzások után, mint ez a másolt szarság ne nevezze magát liberálisnak, hogyha nem repülnek fejek és nincs nyilvános bocsánatkérés.

Kapják be, de komolyan mosmá. Az embert ilyenkor megkísérti a gondolat, hogy beálljon hardcore libertáriusnak és behintse sóval a minisztériumok helyét.

A liberális, konzervatív, baloldali, jobboldali, szocialista és egyéb jelzők használatát pedig EU szinten kéne szabályozni, mint a csokoládét vagy a pálinkát. Ha nem felel meg a kritériumoknak, akkor ne nevezhesse magát csokoládénak, csak kakaós tejtáblának.

Apdét: Index cikk ugyanerről.

A Társaság a Szabadságjogokért elemzése.

2006. december 21.

Online panaszkodás: Origo, Google Analytics

Az idealista bennem elereszt leveleket, mikor valami nem tetszik egy websiteon, vagy szofrverben. Általában nem fűzök hozzá túl sok reményt, hogy választ kapok, de mostanában két kellemes meglepetés is ért. Az egyik az Origótól, a másik a Google Analytics-től. Valahogy jó érzés, hogy van akinek számít a panaszom és veszi a fáradtságot, hogy válaszol még akkor is, ha esetleg nem tudja megoldani a problémámat. És mindezt úgy, hogy mindkét szolgáltatást ingyen használom ugye.

We must be the change we wish to see in the world. -- Gandhi


Origó levél. (Azt panaszoltam, hogy használhatatlan az RSS feedjük.)

Kedves nyenyec!

Sajnos tudjuk, hogy hibás az RSS, és nógatjuk is a fejlesztőinket, de itt iszonyú lassan mennek a dolgok - kis türelmet kérünk még.

Üdvözlettel:
Rátonyi Gábor
rovatszerkesztő


Heh, iszonyat flesbekk, sok-sok éve én is ott dolgoztam )és nagyjából megvan, hogy miről beszél. :)

A Google Analytics-nél azt panaszoltam, hogy nem látom a teljes url-t a refereknél, csak a hostnevet. Nagyon gyorsan, talán egy órán belül válaszoltak.

Hello,

Thank you for your email.

To view the page that the referred users to your site you can do a cross segmentation. To do this find a referring source in the Referring Source report that you want to see the page on. Then click on the red icon to the left of the entry. Select 'Cross Segment Performance' then select 'Content'. This will show you the page, but will not include any dynamic parameters.

For additional questions regarding e-commerce, goals, filters, tracking and setup questions, please visit the Analytics Help Center at http://www.google.com/support/analytics. If you're unable to find an answer to your question on our site, please feel free to reply to this email.

Sincerely,

Ryan
Analytics Support


Utána láttam, hogy pont itt van a kérdésemre a válasz ábrákkal, meg minden.

A Google Analytics egyébként olyan meglehetős felhasználói felülettel rendelkezik. Impresszív ábrák, grafikonok, gombócok a világtérképen, de ilyen egyszerű dolgokat, mint pl. ki linkel a lapomra nem triviális előkeresni. Befektetést igényel, hogy úgy mondjam. Hogy megtérül-e, azt majd meglátjuk...

Mindenesetre pirospont az Origónak és a Google-nek, amiért vették a fáradtságot és válaszoltak.

Apdét: az Analytics-től még később jött egy elégedettségi kérdőív. Pluszpont.

2006. december 18.

Benne voltam a Homárban

NCurse tanácsára átküldtem a Tékozló Homárnak a vegetás cuccot és 15 percre híres lettem.


Heh, a forgalmamon is látszik, hogy belinkeltek:



Találjátok ki, melyik napon történt. ;)

Apdét: a referer logokból már sejtettem, hogy az index címlapon voltam kint egy darabig. :) Eh, kár, hogy nincs képernyőképem róla.

Kész, mindent elértem, amit el lehetett. Köszönöm a szüleimnek és az Akadémiának. "Nyenyec blogger" LOL. :)

A kis fütyi, mint a bosszú eszköze

Azoknak a nyugati polgároknak, akiknek a munkahelyei Indiába vándoroltak némi elégtételt okozhat a tudat, hogy úgy tűnik, a kiszervezett munkájukat végző indiai kollégáik fütyije kicsi. BBC: Condoms 'too big' for Indian men (Die einzige richtige Freude ist Schadenfreude.)

Ennél proaktívabban is ki lehet használni a férfiagynak azt a területét, ami a versengő hímek péniszméretével foglalkozik. Az Economist blogjában olvasható Michael Crichton (Androméda törzs, Jurassic park és számos más bestseller szerzője) és Michael Crowley vitája a globális felmelegedésről, amely során annyira ádáz ellenfelek lettek, hogy Crichton egyik könyvébe ("Next") beleírta Crowley figuráját "Mick Crowley" fantázianéven, akinek lakhelye, foglalkozása és végzettsége is véletlenül megegyezik a fent említett úriemberével. Crowley a könyv fő történetéhez nem kapcsolódó kis kitérő szerint nemcsakhogy megerőszakolt egy 2 éves kisfiút, de a péniszméret fronton is kihívásokkal küzd.

Én szerettem Crichton könyveit annak idején (tinédzserkoromban), de ekkora primitív tetűséget csinálni azért már gáz. Ehhez képest az igazi Crowley teljesen higgadtan és kimérten válaszolt, övé a pont.

2006. december 15.

Banános téma



Bár a hölgyemény teljesítménye is szép, a videót mégis a csávó reakciója miatt érdemes megnézni. Micsoda pillanat! :)

A vegetás szakács a kollektív tudatalattiban




A fenti kép a vegasi utamról származik (teljes változat), a diákszálló mellett közvetlenül működő orosz (vagy más szláv, de teljesen oroszos hangzású) bevándorlók által üzemeltetett "szicíliai" pizzéria cégére. 3 dollár volt két nagy szelet pizza üdítővel, ami a legolcsóbb általam látott kajaforrás volt vegasban.

Namost két lehetőséges magyarázatot látok az egyezésre.
A) egymástól, vagy egy harmadik forrásból koppintott valaki.
B) A képen látható szakács az emberiség Jung-féle kollektív tudatalattijában lappangó és onnan gasztronómiai szituációkban manifesztálódó archetípus.

Elkúrtuk / Közel-kelet

A Bush kormány amihez nyúlt az utóbbi 5 évben, mind rosszabb lett (kivéve Líbia):

  • Afganisztán: katasztrófa az egész
  • Izrael/Palesztína: rosszabb a helyzet, mint 5 éve
  • Irak: diktatúrából anarchia (nemcsak a Civilization veteránok tudják, mekkor szopacs ez)
  • Libanon: a Hezbollah nyomul ezerrel, nem kis részben annak köszönhetően, hogy az USA szarban hagyta (vagy inkább lökte) a demokratikus kormányt izrael pancser háborújának támogatásával.
  • Egyiptom: az iszlám fundik törnek előre.
Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Egy Guardian cikk a nagyszerű teljesítményről.

2006. december 14.

Bach overload

Mostanában a munkához szinte kizárólag komolyzenét vagyok képes hallgatni.

Kedvenceim sorrendben Vivaldi, Bach, Telemann és Mozart, bár most valamiért egy Beethoven bestof is bekerült a playlistembe. Körbenéztem, mert a régi kedvenc albumaim elvesztek a történelem viharaiban.

Ezen a ponton meg kellett dörzsölnöm a szememet, mert nem hittem el:



Bach teljes gyűjtemény. 46 giga. 160 CD. FLAC formátumban. OMFG. Egy kattintásnyira. Berosálok.




We can't have everything. Where would we put it?

2006. december 12.

Kiotó, smiotó

Szokták basztatni az USA-t, hogy mekkora arrogáns köcsög, hogy nem írta alá a Kiotói egyezményt a széndioxid-kibocsátás korlátozásáról.

Ma olvasom a Newsweekben, hogy Kína és India 650 új szénerőművet épít, amiknek a CO2 kibocsátása a Kiotói egyezményben megspórolni vélt mennyiség 5-szöröse lesz.

Gyuri bácsi, a munkatársam szerint továbbra is az algáké a jövő.

Bejeweled Deluxe



Nem szeretem a puzzle játékokat. Ha van még agyam gondolkozni a nap végén, akkor inkább a kis hobbiprogramjaimat berhelem, vagy olvasok valami súlyosabb cuccot.

A család viszont szereti az ilyesmiket, ezért feltettem a Bejeweled Deluxe nevű játékot a családi PC-re. A fiam a fejébe vette, hogy "végigcsinálja" a végtelenített üzemmódot, emiatt nem lehet esténként kikapcsolni a gépet.

Én is kipróbáltam és nagyon addiktív. Ha ezt csomagolnák a Windowshoz aknakereső helyett, 2%-ot visszaesne a GDP mindenhol, az tutihalál.

Nintendo DS-re optimális, budin ülve pl. kíváló lehet. Zoo Keeper néven van is egy klón, felvettem a listámra.

2006. december 11.

Mire gyúr a gyerök?

Hétvégén kiviszem a gyereket (6 éves) a játszótérre, had' betyárkodjon.

Hazafelé kérdezem a kocsiban:
- No, kifáradtál?
- [Sóhajt] Igen.
- Az jó, mert akkor megerősödsz. Ha a futkározásban fáradsz ki, akkor erősebb leszel, de ha mondjuk egész nap Nintendózol és abban fáradsz ki, akkor egyáltalán nem leszel erősebb. Sőt, legyengülsz.
- De a karakterem erősebb lesz!

Ott a pont.

2006. december 9.

Company of Heroes: ural

Már írtam, hogy a Quake 4 nem tudott megfogni, de ha úgy állok hozzá, hogy agyatlan lövöldözés egy fárasztó nap után, akkor lehet még jövője a merevlemezen.

Viszont a Company of Heroes demó nagyon üt. Olyan hangulata van, hogy hihetetlen, talán a Call of Duty sorozat volt, ami ezt tudta hozni nálam. Kapok pár percet, hogy megerősítsem Carentan városát a 17. SS páncéloshadosztály ellentámadása előtt. Mint egy őrült rakom az aknazárakat, szögesdrótot, géppuskafészket mindenhova, mesterlövészeket a toronyba, aknavetőket a második vonalba, tankelhárítókat a homokzsákok mögé. Az első néhány hullámot még visszanyomom, a hidak kezdenek megtelni kilőtt német rohamlövegekkel (nem tank!!!! A tanknak lehet forgatni a tornyát és emiatt drágább legyártani.) Aztán viszont a németek tüzérségi zárótűzzel egyszerűen leradírozzák a megerősített állásaimat, sőt porrá lövik a városházát is, ami a főhadiszállásomként szolgált eddig. És itt jön be a hangulat: magamban irtózatos sebességgel ismételgetem, hogy húbazmeghúbazmeghúbazmeg. Még 3 percet kell kibírni, míg ideér az erősítés. Most már az utcákban harcolok, a tankok elől a gyalogságot próbálom az épületekbe küldeni. Ennyire mélyen nem volt kiépítve a védelmem, úgyhogy teljesen kaotikus minden, a németek minden utcából kombinált támadást indítanak rohamlövegekkel és többek közt lángszórós gyalogsággal. Kérek gyorsan egy tüzérségi zárótüzet, amivel lélegzethez jutok és irányba tudom forgatni a tankelhárítóimat. Nagyon kevésen múlott, de megcsináltam. Az ellentámadás az erősítésként érkezett harckocsikkal már pulykavadászat.



Közben az épületek teljesen lerombolódtak, minden csak aknakráter.

Annyira jó volt, hogy gyorsan újrajátszottam még egyszer a küldetést. Abszolút a kivánságlistám tetejére került a szoftver.

A Rush for Berlin-t is vártam már. Magyar gyártmány, lehet-lenni-a-németekkel és a Codename Panzers bejött korábban. Viszont indítás után 10 másodperccel lefagyasztotta a Windowst, és ezzel diszkvalifikálta magát a versenyből.

2006. december 8.

Unix humor



Lehet kapni pólókat is. Via BoingBoing.

Boot Camp, Quake 4, PC-s játékok



A régi pécémben nagyon gagyi videókártya volt, úgyhogy már vártam egy ideje, hogy feltehessem a Windowst a MacBook-ra, mert volt pár játék amire kíváncsi vagyok. Pár napja még annyira dühös voltam a Mac OS X-re, amiért nincs rendesen megcsinálva a felület egér nélküli használata, hogy azt mondtam, hogy márpedig akkor Windowsban fogok élni, és benga nagy partíciót csinálok neki. A dühöm azóta elszállt, ha nem is teljesen, úgyhogy 32GB-t kapott csak.

Teljesen simán ment az installálás egyébként a Windows jól megy és a dual boot felülete is tetszetős.

A következő volt a sorrend: Windows Update, Firefox, Quake 4 demó. Utóbbi nem tetszett. A grafikától nem tudok hasraesni, hogyha maga a játék ugyanaz, mint a Quake 1 (amit egyébként ezerszer játszottam végig kb.) Csalódás volt, bár a hangulatomat az is rombolta, hogy bohóckodott az egerem. A Call of Duty 2-t nagyon élveztem, de az többet tett le az asztalra a csilivili grafikánál.

Aztán végignéztem a GameRankings-en megint, hogy mik azok a PC-s játékok az utóbbi évekből, amik érdekelhetnének és hogyha csak a minőségi cuccokat nézem, akkor teljesen szűk a választék. Valóban igaz lenne, amit már évek óta emlegetnek, hogy haldoklik a PC és a konzoloké a jövő? Ezt azért hittem eddig nehezen, mert minden generációváltáskor ezt mondják.

Az Enemy Territory: Quake Wars talán az egyetlen PC-s játék, amit tényleg nagyon várok. Azt viszont nagyon.

2006. december 7.

Kiégés: Wikipédia

Teljesen a saját Wikipédista pályafutásomra ismertem ebben a cikkben: Can’t Get No Satisfaction (New York Magazine)

Because many of these people were idealists, and because they worked with the hardest-luck cases, they were highly susceptible to disillusionment. Those who burned out were not only physically and mentally exhausted; they were cynical, detached, convinced their efforts were worthless. They held themselves in contempt. Worse, they held their clients in contempt.
Idealista voltam? Akik olvasták régen a blogomat, tudják, hogy igen.
A leggázosabb userekkel foglalkoztam mindig? Hujjuj, de még mennyire.
Cinikus lettem, eltávolodtam és arra jutottam, hogy hiábavalóság minden amit csinálok? Igen.
A végén már a többi felhasználót is elkezdtem megutálni, pont akiknek segíteni kellett volna? Sajnos igen. Akkor kellett szüneteket tartanom, mikor azt vettem észre, hogy rohadtul idegesítenek már az olyan jelenségek is (hisztizés, maszatolás, inproduktív vita, az övön aluli és övön felüli támadások), amikből korábban rengeteget türelemmel elviseltem / végigcsináltam.

Kiégés (burnout) a neve a jelenségnek.

ui: A dzsuva nemhogy dől befelé, de ha kilapátolom, akkor visszajön. Innentől kezdve van, hogy már tényleg azt mondom, hogy baszki, az én életem rövid ehhez, hogy ötvenedik alkalommal is belekezdjek ugyanabba a faszcibálásba, mint 2 éve rendszeresen.

"Fűteni a pusztát"

2006. december 6.

Wikipédia: dől a dzsuva befelé

Anyám.

Xmas in Frisco a SomaFM-től

Kedvenc streaming rádióm, a somafm.com ismét jelentkezett karácsonyi csatornájával, amin heavy metaltól, gagyidiscon át a jazzig mindenféle karácsonyi témájú zenét nyomnak. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne már idejében karácsonyi hangulatba kerülni. (A többieknek a Secret Agentet és az Illinois Street Lounge-ot ajánlom továbbra is ugyanonnan.)

Nekem annyira sikerült már, hogy adományoztam is a SomaFM-nek egy BigMac menünyi devizát, mert mindjárt csődbe mennek.

Rakendroll.

Sör: Natural Light



Natural Light: a legrosszabb sör, amit valaha ittam az Egyesült Államokban, pedig itt aztán ez teljesítmény, mert nagyon trék a mainstream sörök. Arra a vizezett lónyálra emlékeztet, amit régen csapoltak a Szigeten sör helyett.

Melyik szerintetek a legrosszabb sör a világon?

Apdét: Azt elfelejtettem mondani, hogy a rossz amerikai sört onnan lehet felismerni, hogy az Anheuser-Busch gyártja.

2006. december 4.

A mai Mac szopacs: Mail.app konfiguráció

Kellemes meglepetés volt, hogy a Mail fantázianevű program Mac-en tudja kezelni, a meghívókat (appointment). Beteszi a naptárba, küld választ, stb. Ez az egy funkció ami miatt eddig Outlook-ot használtam a céges levelelhez.

Viszont ezután orbitális szopás következett. Nem bírtam rávenni a Mail-t, hogy küldjön levelet. Tököm kivan már vele. Belőttem Operán, Thunderbirdben ugyanazt a két levelezőszervert, ugyanazon a gépen és mennek. A Mail rohadtul nem megy, fogadja a leveleket szépen, de küldeni sehogy sem hajlandó.

Kérdeztem helyi Mac usereket, semmi. Kérdeztem useneten, egyelőre semmi.

2004 óta érlelődik bennem a gondolat, hogy a céges levelezémet átteszem gmail-re. Több tárhely, kevesebb szívás.

2006. december 3.

2 nap után szétcsesztem a Mac-et a Monolingual-lal



A Monolingual egy nagyszerű kis open source cucc Mac-re, ami leszedi a nem használt nyelveket (finn, koreai stb.) és architektúrákat (PowerPC, Intel64) az alkalmazásokról, több, mint 1GB helyet spórolva így meg.

Annyira hatékonyan működött, hogy szétkurjantotta a Rosetta frameworköt, ami a legacy alkalmazások (nálam pl. a Palm Desktop, másoknál Microsoft Office) futtatásához kell.

Gyakorlatilag most újra kell raknom az oprendszert. Frankó. Megtanultam a leckét.

2006. december 2.

Megjött a MacBook Pro

"Say hello to my little friend"

Teljes album


Szóval kevesebb, mint 4 nap alatt ért ide Shanghai városából a 17 colos MacBook Pro-m. Mikor rendeltem egy hónapja, az Apple legerősebb és legdrágább notebookja volt, úgyhogy nagyon magasak az elvárásaim. Bármi nem megy, vagy frusztráló, akkor kész. (Nem úgy, mint az ingyenes Ubuntunál.)

Egyelőre még szokjuk egymást. Van pár dolog, amit nem értek:
Miért kellett összenyomorított billentyűzetet rakni egy ekkora gépre. A nálam lévő 17'' HP-n még numerikus billentyűzet is van, ezen meg bohóckodok a funkcióbillentyűkkel, mert nincs elég gomb.

Az eddigi legfrusztrálóbb dolog, hogy az F1-F10 gombokat csak az Fn gomb együttes lenyomásával tudom elérni, mert különben mindenféle hangerő, fényerő és billentyűzetvilágító funkciók jönnek elő. Ez a halálom. Ki az az idióta, aki kitalálta, hogy a kedves felhasználó gyakrabban akarja majd kapcsolgatni a billentyűzet világításának fényerejét (egy gomblenyomás) mint egyszerre látni az összes megnyitott ablakot Exposéban (2 gomblenyomás).

A másik fura dolog, hogy eddig legalább 3 vagy négyféle ablakdesign-nal találkoztam és nem értem, hogy mire jó ez. Pont azt várom a Mac OS X-től, hogy erősebb kontroll van a felhasználói felület felett és az így elért egységesség produktivitásba fordul. Ehelyett A Firefox, a Safari, a Camino és az iTunes ablaka mind másképp néz ki. Tudom, fel kell telepíteni az UNO-t, dehát ez nem Linux banyek, hogy hekkelni kelljen a Nirvánához. A Notebookok BMW-jétől többet várok, az a helyzet.

A második legfrusztrálóbb dolog, hogy a menük és a párbeszédablakok billentyűzetes navigációjának hatékony (minimális gomblenyomással történő) módszerére nem sikerült még rájönnöm.

Pl. Hogy elkeveredjek a Firefox Tools menüjébe, az Windowson és Linuxon Alt-T. Mac-en Fn-Ctrl-F2 aztán T aztán Enter. Ez így gáz.

Nem akarok egeret használni semmi olyasmire, amit naponta 3-szor többször csinálok. Hatékonytalan, kizökkent, megfájdul a kezem.

Az első nap szokás szerint mindenféle szoftverek installálásával telt, ezekről majd később.

Ami jó.

Egy mondatban mi a jó nekem eddig: Egy olyan gép, amibe bedugom a fényképezőgépemet és minden bütykölés, kérdezés vagy telepítés nélkül megy, aztán beírom egy (nem tökönlőtt Cygwines, hanem igazi) terminálba, hogy "apt-get install postgres" és csont nélkül működik az is.
Egyesíti a Linux és Windows előnyeit (persze kompromisszumokkal azért).

Végül is annyira nem melegszik, mint amitől tartottam, bár egyelőre csak telepítek és a böngészőt használom, nem pedig a 300 szálon futó szimulátorunkat futtatom rajta. Tegnap a lábamon volt este és nem gyulladt ki a nadrágom.

Nagyon bejön a Front Row is. Van a géphez egy pici távirányító, ami leginkább egy iPod shuffle-re emlékeztet és nagyon kapóra jön, mikor a vállamon altatom a gyereket, hogy teljesen könnyen néyzegethetek vele mondjuk X-Play vagy Ze Frank video podcastokat, hallgathatok Economistet (zuhan a dollár basszameg) vagy ha már végképp kifogytam, nézegethetem a mozibemutatókat. Ez a rész 10 pontos, mindenféle konfiguráció, bütykölés nélkül ment és megmutatja az integráció erejét.

Az Exposé is nagyon állat. Persze mégjobban örülnék neki, ha rájönnék, hogyan lehet teljesen egér nélkül használni, mert így inkább maradok a Command-Tab és Command-` gombkombinációknál, amik az alkalmazások és az alkalmazás ablakai között váltanak. Utóbbira egyébként eltartott egy darabig, amíg rátaláltam.

Lesz még itt Mac-es poszt, az hótziher.

Apdét: Már meg is jött az Fn-es problémára a válasz a Beszéljükmac fórumban: Syspref->keyboard&mouse->keyboard->Use the f1-f12 key to control software features

2006. december 1.

Elvek > egyenlő távolságtartás (2 + 2 = 4,5)

Apdét: naná, hogy megint a spanyolviaszt találom fel itten: az egész poszt arról szól, hogy argumentum ad temperantiam egy baromság. Köszi Tgrnek.

Modanivalóm vezetői összefoglalója:

"Egyenlő távolságtartás" suxx. Az elfogulatlanság, függetlenség, NPOV, semlegesség nem lehet egyenlő a 2 + 2 = 4,5 kompromisszummal.


Picit bővebben.
Szóval az van, hogy a tököm kezd szaturálódni a magyar politikával 2006-ra, de azért csak beleolvas az ember a hírekbe, hátha elhúzott a végre a vérbe valamelyik nagyokos.

Olvasom a Sólyom interjút, meg a felháborodást, közben bevillan egy filozófikus hangú beszélgetés Vegasból a független médiáról és a végtelen viták a Wikipédia misztikus "semleges nézőpont"-járól.

A dolog gyökere az, hogy nagyon sokan vannak, akiknek a fejében felcserélődik az egyenlő távolságtartás a semlegességgel, vagy függetlenséggel, tárgyilagossággal.
Leggyakrabban a középre állás nem a helyes út. Nem lehet és nem szabad "középre" állni, mikor a vélt spektrum két "széle" a kreacionizmus és a tudomány, Papen vagy az NSDAP, Nagy Imre vagy Kádár, globális felmelegedés tagadók vs. tudósok. Elvek kellenek, azokhoz kell ragaszkodni.

Olyan nincs, hogy én középre állok az apartheid és a polgárjogok közé, vagy mérsékelt hangot ütök meg, kompromisszumot keresek a rabszolgaság propagálóival szemben.

A BBC-nek nem az a dolga, hogy mértani átlagot vonjon a toryk meg a munkáspárt között. A CNN-nek sem kéne úgy csinálnia, mintha az igazság/objektív valóság valahol félúton lenne a demokraták és a republikánusok között, mert rohadtul nem ott van. Nem ez a dolga a Wikipédiának sem. Nem ez a dolga Sólyom Lászlónak sem. (Hogy jól csinálja-e az elvei melletti kiállást, azt nem itt és most fogom kifejteni.)

A mindenáron való középútkeresés végeredménye a 2 + 2 = 4,5 jellegű, maszatolós, gerinctelen, töketlen, nyálkás, utólag mindig szégyenteljes kompromisszum. Számomra utálatosabb ez, mint bármelyik elvakult vélemény.